A NASA Magnetospheric Multiscale űrszondái 2025. január 23-án meglepő felfedezést tettek: az univerzumból érkező kozmikus hullámokat észleltek, amelyeket hangjelekké alakítva madárcsicsergéshez hasonlítanak. Ebből a szempontból a kutatók ezeket a plazma kitöréseket kóruhullámoknak nevezték, amelyek a Földtől több mint 100 ezer kilométer távolságban keletkeztek. Ez a hihetetlen megfigyelés különösen fontos, mivel számos új kérdést vet fel a jelenség fizikájával kapcsolatban.

A kóruhullámok általában nagy kozmikus események során keletkeznek, és frekvenciájuk az emberi hallással megegyező tartományban van, de a világűr vákuumában természetesen nem hallhatóak. Ez a legfrissebb felfedezés különösen izgalmas, mert a madárhangokhoz hasonló hangjelek észlelése új betekintést nyújt a világűr mélyebb megértéséhez.

Bár a jelenséget a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák, sohasem észleltek ilyen távolságban a Földtől, így ez a mostani adat fenomenális eredmény. A kutatók úgy vélik, hogy a kóruhullámokat a Föld mágneses mezeje is befolyásolja, ami magyarázatul szolgálhat a már 1960-as években észlelt, hasonlóan érdekes jelekre is. Korábbi űrszondák, mint a NASA Van Allen sugárzási övében működő egységek, szintén rögzítettek ilyen ultrahangokhoz hasonló jelenségeket, de ezek lényegesen közelebb történtek a Földhöz.

Chengming Liu, a Beihang Egyetem munkatársa, a Nature folyóiratban publikáló kutató kiemelte, hogy ezek a hullámok nemcsak az egyik legerősebb, hanem a legjelentősebb hullámok közé tartoznak az űrben. A nemrég észlelt hullámokat abban a régióban figyelték meg, ahol a Föld mágneses mezeje kinyúlik az űrbe. Érdekes, hogy más bolygók, mint a Jupiter és a Szaturnusz környezetében is sikerült hasonló jelenségeket regisztrálni.

A megfigyelés jelentőségét növeli, hogy ezek a hullámok képesek nagyenergiájú elektronokat generálni, amelyek potenciálisan zavarhatják a műholdas kommunikációt. Ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat meg a bolygóvédelmi technológiák és a mélyűri kutatások terén, és talán még fontosabb, hogy újraértelmezhetjük a tudományos megértésünket a világűrről és annak megfigyelhető jelenségeiről.