Brüsszelben készülnek a változásokra: az Európai Unió költségvetése gyökeresen átalakul 2028-tól. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatai és a tervezett jövőbeli költségvetések egyértelműen jelzik, hogy a középtávú és hosszú távú célok között kiemelt helyet kap Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Von der Leyen a leendő biztosokkal folytatott megbeszélését követően világossá tette, hogy a jövőbeli uniós politikák, ideértve a védelmi és biztonságpolitikai intézkedéseket, középpontjában Kijev állhat.

Az EU most arra figyel, hogy hosszú távon fenntarthassa támogatását Ukrajna számára, mivel az Oroszországgal folytatott konfliktus új kihívások elé állítja a közösséget. Az EU formálisan is kinyilvánította, hogy minden szükséges eszközt megad Kijevnek az orosz agresszió leküzdésére.

Brüsszel célja a közösségi döntéshozatal reformja is, ahol a minősített többséget helyeznék előtérbe az eddigi egyhangú döntéshozatal helyett. Ezáltal jelentős hatalomra tennének szert, és várhatóan csökkentenék a kelet-európai tagállamok mozgásterét, különösen a magyar kormányt érintően. Orbán Viktor és a 'szélsőséges jobboldal' jelentheti az EU-s intézkedések legnagyobb ellenállását, mivel az új politikai irányvonalak nem kedveznek számukra.

A költségvetési szigor és a tagállamok forrásainak központosítása még inkább megszorítja a kormányok mozgásterét. Ezen kérdések mögött áll a klímaváltozás elleni fellépés, a digitalizáció elősegítése és az igazságosabb uniós forráselosztás is. Az új költségvetési ciklus a jogállamiságon alapuló támogatásokat fogja előnyben részesíteni, melyek nemcsak a gazdaság fejlődését segítik, hanem a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket is csökkentik.

Az EU várható jövőjét a közös érdekek fogják vezérelni, különösen ami Ukrajna szempontjából fontos. Brüsszelben egyértelmű, hogy a védelmi és biztonságpolitika megerősítése középponti kérdés. A cél, hogy Európa biztonsága ne csak a NATO-ra és az Egyesült Államokra, hanem a közösség tagállamaira is épüljön. Az igazságtalan helyzetek elkerülése érdekében az EU fel kívánja számolni a nemzeti érdekek túlsúlyát, és hangsúlyozni szeretné a közösségi célokat.

A jövőbeli politikai táj tehát erőteljesen alakulhat, és Orbán Viktor politikai pozíciója is egyre inkább veszélybe kerülhet, ahogyan Brüsszel szándékai egyre világosabbá válnak. A kérdés csak az, hogy az uniós szándékok mennyire lesznek képesek összehangolódni a nemzeti érdekekkel, és hogy az EU valóban képes lesz-e véghezvinni a megálmodott reformokat, vagy visszaesik a tagállamok közötti csatározások tengerébe.