Január 16-án egy új korszak veszi kezdetét: az Ügyfélkapu helyett az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) lép életbe. Az átállás körüli izgalmak azonban nem csillapodnak, hiszen sokan már most aggodalmukat fejezik ki a digitális reform körüli bizonytalanságok miatt.

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke hangsúlyozta, hogy a tervezett megoldások nem csökkentik a visszaélések lehetőségét, sőt, sok esetben éppen ellenkező hatást válthatnak ki. "A díletétás megoldás csak a jelenlegi problémák jogi keretek között való megjelenítésére szolgál, a helyzet nem javul" – fogalmazott.

További problémák is felmerülnek. Az ügyfelek közül sokan nem tudják, hogyan navigáljanak az új rendszerekben, és a könyvelők, akik az ügyfelek nevében járnak el, nem tudják elektronikus úton jóváhagyni a meghatalmazásokat. Az MKOE arra figyelmeztetett, hogy a társadalom egy része nem rendelkezik sem a technikai, sem az akaratbeli képességekkel, hogy megbirkózzon az új kihívásokkal.

A problémák új szintet érhetnek el, ha a jelenlegi digitális megoldásokat nem követi egy hosszú távú és hasznos átmeneti időszak. "Hirtelen próbálják rákényszeríteni az új technológiákat a polgárokra, ami káoszhoz vezethet" – tette hozzá Ruszin. Szerinte a rendszerek készenlétét legalább 2025 augusztusáig ki kellene tolni, hogy biztosítsák a folyamatos átállást.

A DÁP mobilalkalmazása sem működik megfelelően, például a digitális aláírás bevezetése nem működik. "Az eszem megáll, ilyet nem lehet csinálni" – nyilatkozta az alelnök, aki szerint a regisztrációs folyamat is túl bonyolult, és sokan, akik nem jártasak a digitális világban, nem tudják végrehajtani.

Az MKOE becslése szerint csaknem másfél millió embernek kellene elektronikusan ügyintéznie, azonban ennek egyharmada nem alkalmas erre. További negyedmillió ember pedig nem is kíván digitális állampolgár lenni, ezzel súlyosbítva a helyzetet.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a január 16-i dátum körüli tervekkel káosz várható, hiszen "nincs olyan elektronikus aláírás, amelyet az állam jelenleg kínál, és ez a helyzet már nyolc éve nem változott". Az ilyen rendszereknek nem szabadna kötelezővé válniuk a felhasználók számára – zárta gondolatait Ruszin.