Az Albánia csatlakozásának kérdése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az Európai Unió elkötelezte magát a Nyugat-Balkán államainak integrációja mellett.

Az utóbbi évtizedben azonban Brüsszel elfeledte ezt a vállalását, amikor a már évek óta a tagság előszobájában várakozó országok helyett Ukrajna integrációját sürgeti, amely politikai indíttatású lépésig terjed. E helyett az Albániával folytatott tárgyalások megindulása, amely a magyar elnökség alatt vált lehetővé, mindenképpen pozitív fejlemény. Ez részben köszönhető Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos négyéves munkájának is.

A Nyugat-Balkán térsége sokáig megrázkódtatásokat élt meg Jugoszlávia felbomlása és a következő háborúk miatt, amelyek hosszú időre visszavetették ezen államok fejlődését. Ma azonban ezek az országok, köztük Albánia, felkészültebbek a csatlakozásra, mint Ukrajna, ráadásul számos reformot végrehajtottak, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak.

Albánia és a térség más országaival való csatlakozás politikai, migrációs és gazdasági szempontból is jelentős előnyöket hozhatna az Európai Uniónak, különösen a kelet-közép-európai régiónak, melynek Magyarország is része.

Az MCC Migrációkutató Intézet kutatója, Párducz Árpád nyilatkozta: "2023-ban több mint tízmillió turista érkezett Albániába, ami jól mutatja a turizmus növekedését az országban. A gazdaságra vonatkozó előrejelzések is biztatóak, a Világbank 2024-re 3,3%-os, míg 2025-re 3,4%-os gazdasági növekedést vár.

Albánia nemcsak a vízenergiára támaszkodik, hanem európai uniós együttműködés keretében napelemparkok építésébe is kezdett, hogy diverzifikálja energiaforrásait. A legfontosabb vasútvonal, a Tirana-Durres vonal felújítása során például a menetidő jelentősen csökkenhet, ami felgyorsítja az áruk szállítását a kikötővárosból.

Kiemelendő, hogy bár Albánia fejlődik, a turizmus bővülése mellett a gazdaság más területein történő innovációk is megkezdődtek. A nemzetközi közvélemény és a potenciális befektetők figyelme egyre inkább a Nyugat-Balkánra irányul.