A Pannotia nevű szuperkontinens létezéséről először 1970-ben bukkantak a tudósok bizonyítékokra, és az ezt követő évtizedekben a szakemberek egyre inkább megerősítették, hogy a Föld történetében valóban két szuperkontinens volt: az egyik a Pangea, a másik pedig a Pannotia. Azonban ahogy a mérések egyre pontosabbá és részletesebbé váltak, úgy a Pannotia létezéséről való meggyőződés is kezdett megingani – jelenti a hirado.hu.

A Pannotia létezésének kétségbe vonása abban rejlik, hogy a származások nem voltak homogének, és sekély tengerek választották el egymástól a kiemelkedéseket. A Pannotia kettészakadása és szétesése olyan rövid időn belül következett be, hogy a kutatók egyáltalán nem biztosak abban, hogy valóban létezett volna ez a bizonyos szuperkontinens.

Híres brit és amerikai geológusok kérdőjeleket vetnek fel afelől, hogy a Déli-sark közelében valóban kialakult egy ilyen hatalmas, egységes földtömeg mintegy 600 millió éve, amikor megkezdődött az állatvilág törzsfejlődése. A kutatások során kiderült, hogy a Pannotia esetleges létezése nemcsak a földtörténeti eseményeket, hanem a földkéreg mozgását is befolyásolhatta.

A földgépek speciális technikái révén, az elmúlt évtizedekben folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb geológiai rétegeket, amelyek még inkább felnagyítják a Pannotiával kapcsolatos kérdéseket. Az új felfedezések mind az óceánbeli lemeztektonikai aktivitásokkal, mind az éghajlatváltozással összefüggésben érdekes következtetésekhez vezethetnek.

A kutatók észrevették, hogy a Pannotia körüli viták nem csupán tudományos viták, hanem a földbolygó történetének megértésében is jelentős szerepet játszanak. Miért éppen most kezdődtek a kétségek a Pannotiával kapcsolatban? A válasz a fosszíliákban és az ősi üledékekben rejlik, amelyek valószínűsíthetően tartalmaznak olyan nyomokat, amelyek megváltoztathatják mindazt, amit eddig a földtörténetről tudtunk.