A Nagy Kék Lyuk lenyűgöző tengeri vīznyelő a Karib-tengerben, körülbelül 70 kilométerre Belize partjaitól. E mélyedés átmérője 318 méter, mélysége pedig eléri a 124 métert, ezzel az egyik legnagyobb tengeri vīznyelő a világon. A hasonló kék lyukak a negyedidőszaki eljegesedés nyomai, amikor a tengerszint több mint 100 méterrel alacsonyabb volt, mint napjainkban.

A Nagy Kék Lyuk története egy régi mézeskalács barlangként kezdődött, míg a tengerszint emelkedése rá nem nyomta bélyegét, beomlást idézve elő, ami egy több mint száz méter mély gödör kialakulásához vezetett.

A UNESCO világhírű kulturális és természeti örökségeinek védelme érdekében jött létre a több mint 50 éve működő program, amely a világörökségi helyszínek nyilvántartására és védelmére összpontosít. A Nagy Kék Lyuk olyan természeti csoda, amely már régóta magnetizálja a kutatókat, búvárokat és turistákat, köszönhetően gazdag tengeri életének és különleges geológiai képződményeinek.

Különleges élővilágának köszönhetően a terület rengeteg különleges korallfajnak is otthont ad, továbbá felfedezhetjük olyan ritka állatokat is, mint a karibi manátusz, különféle teknősök és a hegyesorrú krokodil. Az IFL Science által közzétett információk szerint a vīznyelő belsejében cseppkő-formációk és más geológiai jelenségek is találhatók, amelyek azt az időt idézik fel, amikor a képződmény még a szabad ég alatt helyezkedett el.

A Nagy Kék Lyuk mélyén azonban meglepően kevés élet található, mivel a víz alján hiányzik az oxigén. A rejtélyes hidrogén-szulfid-réteg körülbelül 90 méter mélységben képez láthatatlan határt a vīznyelő alsó részén, ahol az oldott oxigén szintje gyakorlatilag nulla.

Richard Branson brit milliárdos, Fabien Cousteau óceánkutató és Erika Bergman, a National Geographic kutatója 2018-ban dokumentált expedíciót indított a Nagy Kék Lyukban. Branson blogján emlékeztetett arra, hogy a kék lyuk geológiája figyelmeztet a globális felmelegedés és a tengerszint-emelkedés következményeire. A csapatuk ugyanis a szennyezés nyomait is felfedezte a vīznyelőben.

A Nagy Kék Lyukhoz kapcsolódóan egy másik aggasztó tény is napvilágot látott: három eltűnt búvárt is nyilvántartásba vettek, akik közül két személy holttestére 2018-as kutatások során bukkantak. A helyszín vīznyelő alján található maradványokat tiszteletteljesen kezelték, de a kormány később úgy döntött, hogy nem indítanak mentési eljárást.

A mélységben üres csend honol, Bergman megjegyezte, hogy a kagylókon kívül csak a vak sötétség és béke uralkodik. Talán jobb is, hogy a testek ott pihenhetnek, a tenger mélyén, távol a világ zajától.

A Nagy Kék Lyuk nem csupán természeti csoda, hanem egyúttal figyelmeztetés is az emberi tevékenység következményeire, a klímaváltozás hatásaira. Ezek a rejtélyes mélységek számos megoldásra váró kérdést vetnek fel a tudomány és a természetvédők számára.