Donald Trump már a beiktatása napján elindította a folyamatot, amely egy év múlva az Egyesült Államok kilépését eredményezheti az ENSZ Egészségügyi Világszervezetből, a WHO-ból. Az elnöki rendelet szerint Trump azt állítja, hogy a szervezet rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt és más globális egészségügyi válságokat, valamint nem tudta megőrizni függetlenségét a politikai nyomással szemben. Továbbá Trump kifogásolta, hogy a WHO aránytalanul sok pénzt követel az Egyesült Államoktól, miközben Kína, bár háromszor akkora népességgel bír, 90 százalékkal kevesebb hozzájárulást fizet a szervezetnek.

Ha az Egyesült Államok valóban kilép a WHO-ból, annak beláthatatlan következményei nemcsak a szervezetre lesznek hatással, de az Egyesült Államok is fontos információktól és programoktól esik el. A WHO meggyengülésével pedig Magyarország is rosszul járna, mivel a WHO globális hálózatának részeként számos egészségügyi programban részesül.

Trump már korábban is megpróbálta kiléptetni az Egyesült Államokat a WHO-ból, méghozzá első elnöki ciklusa végén, 2020 nyarán. Ekkor több hónapos támadássorozattal próbálta alátámasztani érveit, szinte mindennap megemlítve a szervezetet beszédeiben. Kritikai megjegyzései részben jogosak voltak, mivel a WHO a járvány elején sok esetben túlzottan bízott Kína információiban, amelyeket később sok külső szakértő kétségbe vont.

A WHO feladata, hogy közegészségügyi adatokat gyűjtsön a tagállamokról, azokat feldolgozza és elossza, hogy az országok fel tudjanak készülni esetleges válsághelyzetekre. Emellett segítenek a kormányoknak egészségügyi programok tervezésében, valamint kutatásokat koordinálnak. Például a WHO segítő kezdeményezése révén kezdték el Gázában beoltani a palesztin gyerekeket járványos gyermekbénulás ellen.

A szervezetet tagállami befizetésekkel finanszírozzák, és valóban az Egyesült Államok a WHO legnagyobb tagdíjfizetője. Trump állítása, miszerint Kína csak a 10 százalékát adja a WHO költségvetésének, csupán részigazság. A valóság szerint az Egyesült Államok 2025-re 130 millió dollárt fizetne, míg Kína 87,6 milliót, ami a WHO teljes költségvetésének 22 százalékát jelenti az említett időszakban.

A WHO nemcsak a közegészségügyi adatmegosztásban játszik fontos szerepet, hanem a gyógyszer- és vakcinafelügyelet terén is. Amennyiben az Egyesült Államok valóban kilépne, úgy az USA által jelenleg a WHO-nál dolgozó 30 CDC-s szakértő visszahívásra kerülne, ami jelentős szakmai hiányt okozna a szervezetnél.

A WHO megosztása és gyengítése egyaránt hátrányos következményekkel járna nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális közegészségügy számára. A WHO jelentős szerepet játszik a globális vészhelyzetek kezelésében és a legfrissebb egészségügyi információk terjesztésében. Különösen fontos lehet ez olyan országok számára, mint Magyarország, ahol a WHO programjai hozzájárulnak a jólét és közegészségügy javításához.

A Mi Hazánk politikai mozgalom Trump lépéseit követve azzal érvel, hogy Magyarország is kiléphetne a WHO-ból, így rávilágítva az ellenállásra a vakcinákkal szemben. De ha Magyarország is követné az Egyesült Államok példáját, akkor az ország is fontos forrásokat veszítene el, méghozzá a WHO által nyújtott támogatások formájában.

A helyzet tehát aggasztó, hiszen a WHO gyengülése nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára kockázatos következményekkel járhat, és Magyarország számára is értékes lehetőségek szűnhetnek meg az egészségügyi együttműködés terén.