Az A23a jéghegy története 1986-ig nyúlik vissza, amikor leszakadt az antarktiszi jégtábláról. Azóta a tengerfenéken rekedt, majd decemberben kiszabadult, és megkezdte északi útját. A jéghegy mérete lenyűgöző: egykor 3900 négyzetkilométer volt, jelenleg körülbelül 3500 négyzetkilométer, ami majdnem Cornwall megye méretével egyenlő.

A melegebb vizek hatására a jéghegy folyamatosan olvad és gyengül. Oldalai helyenként 400 méter magasak, ami meghaladja a londoni Shard felhőkarcoló magasságát. A műholdfelvételek bizonyítják, hogy a jégtábla szélei folyamatosan törnek le kisebb-nagyobb darabok.

Mark Belchier, a dél-georgiai kormány tanácsadójaként dolgozó tengeri ökológus figyelmeztetett az A23a jéghegy potenciális veszélyeire: "Dél-Georgia a jéghegyek síkatorjában fekszik, így mind a halászatot, mind az élővilágot érintő hatások várhatóak, és mindkettőnek nagy a alkalmazkodóképessége."

A régióban korábban is okoztak már problémákat hasonló méretű jéghegyek. 2004-ben az A38 nevű jégdarab zártonyra futása jelentős pusztítást okozott a pingvin- és fóka kolóniákban, amelyek számára a terület értékes életteret biztosít. A terület otthont ad többek között a királypingvin-populációknak és több millió elefánt- és szőrösfókának.

Bár az A23a keletkezése nem köthető közvetlenül az éghajlatváltozáshoz, a szakértők szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a hasonló jelenségek. Az Antarktisz instabilitása a melegebb óceán- és léghőmérséklet miatt fokozódik, ami várhatóan nagyobb jégtömbök leszakadásához vezet.

Az A23a jéghegy útja nemcsak veszélyeket rejt magában, hanem tudományos lehetőségeket is. A Brit Antarktiszkutató Intézet csapata a Sir David Attenborough kutatóhajón értékes vízmintákat gyűjtött az A23a közelében. Laura Taylor PhD-kutató elmondta: "Ez nemcsak olyan víz, mint amilyet mi iszunk. Tele van tápanyagokkal és vegyi anyagokkal, valamint apró állatokkal, például a fitoplanktonhoz hasonló, megfagyott állatokkal."

A kutatók most azt vizsgálják, hogy az olvadékvíz milyen hatással van a déli óceán szénkörforgására. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni a jéghegyek szerepét az éghajlatváltozás folyamatában.

Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen méretű jéghegyek égbekiáltóan komoly határt jelentenek a globális klímaváltozás kezelésében, és a figyelmeztetések sürgetőbbé válnak a jéghegyek olvadásával és a tengeri szint emelkedésével kapcsolatban. Az éghajlati válság tovább fokozza a veszélyeket, ezért fontos, hogy a tudományos közösség folytassa a kutatásokat és a figyelmet a fenyegetésekre.