Az élet tele van kihívásokkal és aggodalmakkal. Fiatal korban sokan hajlamosak vagyunk olyan dolgokon görcsölni, amelyek idővel teljesen jelentéktelenné válnak. Legutóbb a nyolcvan felettiek a HuffPost portálon osztották meg, hogy mik azok a dolgok, amelyek fiatalon foglalkoztatták őket, és később megbánták, hogy mindezekre akkora figyelmet fordítottak.

Érzelmek és tanulságok az idősektől

Jackie Stricker, egy Rochesterben élő száz éves hölgy elmondta, hogy fiatalként túl sokat foglalkozott azzal, mit gondolnak róla mások. "Ma már tudom, hogy az emberek néha egyszerűen nem kedvelnek, és gyakran nem is tudják, miért" – mondta Jackie. E felismerés felszabadító volt számára. A megfelelési kényszer megbeszéléséhez készült podcastját itt meghallgathatod.

Kenny Vance, egy nyolcvan éves zenész szerint a fiatalok gyakran túlzottan aggódnak a jövő történéseinek kimenetele miatt. "Ez felesleges stresszforrás" – vélte Kenny. Azt tanácsolja, hogy életünk eseményeit inkább éljük meg, ahelyett, hogy előreaggódnánk miattuk. "Ha megjelenünk, biztos, hogy váratlan dolgok fognak történni" – tette hozzá.

Ruth Snyderman-Works, egy 87 éves nő, aggódott amiatt, hogy nyugdíjazása után nem talál majd elfoglaltságot. Hosszú évtizedeket töltött el egy művészeti galéria vezetésével, és nem tudta elképzelni, mivel tölti majd az időt. "Nagyon aggódtam, hogy mit fogok csinálni a rengeteg szabadidőmmel" – emlékezett vissza Ruth. Ám amikor elérkezett a nyugdíj, rájött, hogy bőven akad elfoglaltság, immár aktívan tartja a kapcsolatot barátaival és régi kollégáival, élvezi a társaságot.

Naomi Goldrich, egy 91 éves hölgy, fiatalként rengeteget aggódott a külseje miatt. "Mindig azon aggódtam, hogy jól nézek-e ki" – mesélte Naomi, különösen középiskolás éveiben, amikor az osztálytársai divatos ruhákban jártak, amit ő nem engedhetett meg magának. Hosszú idő múlva rájött, hogy a megjelenés nem annyira fontos, mint jól érezni magunkat és élni a saját életünket.

Diane Johnson, egy 85 éves hölgy gyermekkorában attól rettegett, hogy a világ véget ér. Az aggodalom a második világháború és a Pearl Harbor elleni támadás idején volt a legintenzívebb. "Az emberek sokat aggódnak olyan dolgok miatt, amelyek valójában nem következnek be" – figyelmeztetett Diane, hangsúlyozva, hogy a jövő félelmei helyett a jelen biztonságának és stabilitásának értékelése a fontosabb.

Jerry Spoerl, egy 87 éves férfi, megesküszik, hogy nem hagyja, hogy az aggodalmai eluralkodjanak rajta. "Ha egy probléma felmerül, kutatok a megoldás után" – mondta. Az aggódás csak elvonja a figyelmünket a valódi problémákról, ezért fontos, hogy gyorsan túllépjünk rajta. Egy kedvenc mondása: "Az élet 75%-a teljes butaság."

Ezek a bölcs emberek az életükből merítve azt üzenik: az aggodalmak és szorongások nem csupán időrablók, de feleslegesen árnyékolják be életünk szebb oldalát. Talán a legfontosabb üzenetük: éljünk a jelenben, és ne hagyjuk, hogy a jövőtől való félelmeink elvonják a figyelmünket a számunkra igazán fontos dolgokról.