Október 20-án, 83 éves korában egy pennsylvaniai kórházban elhunyt Fethullah Gülen, a török teológus és iszlám hitszónok. Halálának oka egyelőre nem ismert, de közeli források szerint szív- és veseelégtelenséggel küzdött.

Gülen halála valószínűleg megrendíti híveit a Hizmet (Szolgálat) elnevezésű mozgalomban, amely évtizedeken keresztül jelentős befolyással bírt Törökország politikai és szellemi életére. Hakan Fidan, Recep Tayyip Erdoğan volt főtitkára és jelenlegi külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Gülen halála akár a „bűbáj” megtörését is jelentheti a mozgalom hívei számára.

Ki volt Fethullah Gülen?

De vajon ki is volt Fethullah Gülen, és miért vált Erdoğan legfőbb ellenségévé?

Gülen 1941-ben született egy belső-anatóliai faluban, ahol édesapja imám, édesanyja pedig a Koránt tanította a gyermekeknek. Fiatal korában az iszlám teológiai tanulmányok iránt érdeklődött, és végül 1958-ban szerzett hitszónoki képesítést. A Hizmet mozgalom alapítója számos közoktatási intézményt indított el, és hangsúlyt fektetett a szegényebb családok gyermekeinek támogatására is. Az oktatás lett a Hizmet fő profilja, amely számos fiatal számára biztosított lehetőségeket a legjobb török egyetemeken.

Gülen mozgalma a 21. századra virágzásnak indult, amikor egyre több hívő és támogató gyűlt össze, akik különböző területeken foglaltak el jelentős pozíciókat, például az oktatásban, a politikában és a biztonsági szektorban. A Hizmet célja a mérsékelt iszlám népszerűsítése és a vallásközi párbeszéd előmozdítása volt.

Hülyeség lenne azt gondolni, hogy csak Törökországban gyakorolt volna hatást: a Hizmet-mozgalom a világ több pontján, így az Egyesült Államokban és Európában is terjeszkedett, iskolákat és kulturális intézményeket alapítva. Azonban ez a terjeszkedés nem mentes a vitáktól; a Gülen-mozgalom működése és titokzatos jellege sokak szemében igazi kérdéseket vetett fel.

Politikai kapcsolatok és ellenállás

Erdogan és Gülen politikai kapcsolatai kezdetben szorosak voltak; a két politikai erő együttműködött a kemalista intézmények elleni fellépésben. Azonban, ahogy idővel Erdoğan hatalma növekedett, úgy a két szövetséges viszonya fokozatosan ellenségessé vált, és Gülent a hatalom egyik legfőbb kihívójaként kezdték el kezelni.

A Hizmet és a Gülennel való kapcsolat elvesztése súlyos következményekkel járhat Törökország számára, ahol jelenleg a politikai feszültségek és a társadalmi elosztás kérdései éles viták tárgyát képezik.

Örökség és jövő

Kérdés, hogy Fethullah Gülen öröksége és a Hizmet-mozgalom jövője hogyan alakul a török politikai táj folyamatosan változó környezetében. Az elhunyt hitszónok halála sokak számára fájó veszteség, de egyúttal új kihívásokat is hozhat a török társadalom számára.