Egy új, izgalmas tanulmány szerint a Homo sapiens és a neandervölgyiek párhuzamosan, ugyanabban az időben kezdhették meg halottaik eltemetését a Közel-Kelet Levante régiójában, körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt – számolt be a Science Alert.

A Tel Aviv Egyetem és az izraeli Haifa Egyetem kutatói által végzett feltárások kimutatták, hogy ezek a lelőhelyek jóval korábbiak, mint a többi európai neandervölgyi temetkezési hely és még az afrikai Homo sapiens sírhelyeknél is. A felfedezett 17 neandervölgyi és 15 Homo sapiens sírhely megdöbbentően jelzi, hogy jelentős kulturális átfedés létezett a két populáció között.

Elgondolkodtató, hogy mindkét csoportnál minden életkorú egyént megpróbáltak eltemetni, azonban a csecsemőhalál gyakoribb volt a neandervölgyieknél. Továbbá a sírhelyek közös jellemzője volt, hogy különböző tárgyakat helyeztek a halottak mellé, legyenek azok apró állati csontok vagy kisebb kövek.

Érdekes megállapítás, hogy a neandervölgyiek általában mélyebbre temették halottaikat, és a testhelyzetüket is próbálták különbözőképpen elrendezni. A sírkő elődjeiként hajlamosak voltak nagyobb köveket elhelyezni a felszínen, amely valószínűleg azt szolgálta, hogy megkülönböztessék a halottakat az élőktől. Ezzel szemben a Homo sapiens a feltárt sírhelyek tanúsága szerint díszesebb megoldásokat preferált, talán a halottak emlékének méltóságteljes megörökítése érdekében.

A kutatók további érdekes jeleket is felfedeztek, amelyek a temetkezési szokások gyakoriságának növekedésére utalnak, amely összefügghetett a területért folytatott versengéssel és az erőforrásokért vívott harccal. Ezzel a felfedezéssel pedig nemcsak az elődeink rituáléira nyerünk betekintést, hanem a prehistorikus közösségek közötti interakciókra is, amelyek máig formálják társadalmi normáinkat. Miért fontos ez? Mert a múlt megértése segíthet a jövőnkkel kapcsolatos felismerésekhez!