2024 számos új felfedezést és innovációt hozott a tudomány és a technológia terén, így érdemes áttekinteni, mi tette különlegessé az évet. A legfontosabb nemzetközi és hazai eredmények, valamint áttörések bemutatásán túl betekintést nyújtunk a következő évek várható fejlődéseibe is.

Űrkutatás és csillagászat

Francia kutatók februárban azt állították, hogy a Szaturnusz Mismas nevű apró holdja alatt egy óceán rejtőzhet, ahová a vízmennyiség csupán a Földi óceánok 1,2-1,4%-ának felel meg. Ekkor, ausztrál csillagászok felfedeztek egy olyan kvazárt, amely ötszázbilliószor fényesebb a Napnál, ez a hatalmas fekete lyuk naponta egy csillagnyi tömeget nyel el. Áprilisban felfedezték a Tejút eddigi legnagyobb csillagokból származó fekete lyukját, a Gaia BH3-at, mely a Nap tömegének harminchatszorosával rendelkezik. A Chajnantor-fennsíkon az Atacama Obszervatórium (TAO) májusban kezdte meg működését, a világ legmagasabban fekvő csillagvizsgálójával bővítve a kutatásokat.

További izgalmas felfedezés történt, amikor augusztusi kutatások azt mutatták, hogy a Marson hatalmas mennyiségű folyékony víz található a felszín alatt, 10-20 kilométer mélységben. Októberben indult el az ESA Hera küldetése, melynek célja egy hold, és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudósai hozzájárultak az optikai kamerák kalibrálásához.

A James Webb űrtávcső adatai alapján kiderült, hogy a fiatal, tízmilliárd évvel ezelőtti univerzum sokkal rendezettebb volt, mint korábban feltételezték.

Geológiai felfedezések

Az év elején osztrák tudósok megállapították, hogy a Fertő tó már 25 ezer éve létezik. Júliusban a Newcastle-i Egyetem kutatói figyelmeztettek, hogy az alaszkai jégtakaró olvadása veszélyesen felgyorsult, és hamarosan visszafordíthatatlanná válhat.

Fizikai és kémiai áttörések

A Joint European Torus (JET) februárban új plazmakisülési rekordot állított fel. Júniusban a NICA gyorsítótechnológiai projekt indult el, míg Szegeden a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezetésével egy új lézerlaboratórium került átadásra. E hónapban a BME kutatói új terahertzes fényforrást fejlesztettek ki gyémánt segítségével, amely új lehetőségeket nyitott meg az orvosi diagnosztika és a biztonsági szűrések terén.

15. századi felfedezés: A kvantumtechnológia forradalma

Decemberre a Google bemutatta Willow kvantumprocesszorát, amely tízöt, qubitből áll és egy olyan matematikai feladatra képes, amelyhez a világ legerősebb szuperszámítógépének 10 kvadrilliárd évre lenne szüksége. Szintén figyelemre méltó, hogy a BME kutatói fejlesztettek ki rendszereket a kvantumszámítógépek építőkőveiként szolgáló szupravezető kapcsolók működéséről.

Biológiai áttörések

A Debreceni Egyetem kutatói márciusban rekonstrukálták a csipkés gyöngyvessző genomját, amely egy Magyarországon kipusztult faj. Júliusban a Kambodzsai természetvédelmi területen ritka sziámi krokodil tojásait találták, míg augusztusban Finnországban felfedezték a világ legidősebb tengerifűvét, amely 1403 éves lehet.

Genetikai előrelépések

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai februárban kifejlesztettek egy szoftvert, amely tisztítja a szennyezett genomadatokat. Az orvostudomány terén a kutatók bioinformatikai elemzések révén fontos összefüggéseket tártak fel a ráksejtek és az immunterápiás mellékhatások között.

Paleontológiai felfedezések

Februárban egy nemzetközi kutatás megállapította, hogy a földtörténet legnagyobb kihalási eseménye később, 200 millió évvel ezelőtt következett be, mint korábban thought. Ugyanebben a hónapban felfedeztek egy több mint 83 millió éves új álskorpió-fajt Magyarországon.

Összességében 2024 egy figyelemre méltó év volt, tele izgalmas tudományos felfedezésekkel, amelyek számos területre kihatnak, és új kérdéseket vetnek fel a jövő kutatásai számára.