A belső égésű motoros autók üzemanyagára 45-55%-os adót fizetünk tankoláskor, ami magában foglalja a jövedéki adót és az általános forgalmi adót (ÁFA). Tavaly Magyarországon a jövedéki adók tartalma a legalacsonyabb volt az EU országai között, de mára már elérjük a régiós átlagot. Az EU energiaadó-irányelve előírja a jövedéki adó minimális szintjét, hogy ösztönözzék a fenntarthatóbb gazdaságokat, ami arra kényszerítette a kormányt, hogy emelje a jövedéki adókat.

A kormányok számára súlyos problémát jelent a csökkenő üzemanyagárak miatti állami bevételek csökkenése. Az idei év első felében 414 milliárd forint jövedéki adót gyűjtöttek be Magyarországon, és az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) szerint a jövőbeli becslések szerint 2035-re az EU kormánya 36 milliárd eurót veszthet el az üzemanyagok adóbevételeiből, a villanyautók elterjedése miatt.

Már 2017 őszén napvilágot látottak olyan hírek, amelyek elektromos autókra vonatkozó külön jövedéki adót említettek. A tervezett rendszerben a töltésért külön díjakat kellene fizetni, ami arra utal, hogy aki otthon tölti az autóját, annak új villanyórát kellene telepítenie más tarifával, ami állami ellenőrzés alá esne.

Egy új kilóméter alapú jövedéki adó bevezetésének gondolata is felmerült, amely az Izlandi modell nyomán indítható el. Az ottani rendszerben az autósok nyomon követik, mennyit autóztak, és ez alapján adóznak. Ez a megoldás könnyen érthető, egyszerűen bevezethető, ráadásul politikai szempontból is kedvező, mivel a villanyautózók körét célozza meg.

További probléma, hogy az otthoni töltés egyelőre láthatatlan a költségvetési hatóságok számára, ezért a háztartási hálózatról és a munkahelyi töltésről származó áramhasználat adóztatása is kihívást jelent. A rendszer átláthatósága érdekében olyan megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy az áramot valóban autótöltésre használják fel, ne pedig háztartási célokra.

Az Egyesült Államok Georgia állam is figyeli a kilométer alapú adóztatást, hogy a jövedéki adót tisztább, átláthatóbb formában valósítják meg. A közlekedés így lesz fenntartható, miközben a közutakat használókat terhelik meg. Belgium és Hollandia is példát mutat arra, hogy a megtett út alapú adóztatás bevezetése milyen fontos, hiszen már két évtizede dolgoznak ennek megvalósításán, de a rendszer még mindig nem lépett életbe.

A kérdés tehát adott: Készen állunk a változásra? Mert a kilométer alapú autóadó nemcsak egy új adózási forma lehet, hanem a fenntartható közlekedés irányába tett lépés is!