Egy japán csillagász, Daichi Fujii felfedezése felkavarta a tudományos közösséget, amikor sikerült rögzítenie egy különös fényjelenséget a Hold felszínén. Az eseményre több ember is felfigyelt, és a felvétel alapján egy meteor becsapódása zajlott. A Geminidák meteorraj egyik aszteroidája lehetett a felelős a ragyogásért, mely évente érkezik, és tömegesen bocsátja ki a meteorokat az égboltra.

A Hold megfigyelésének több évtizedes történetében számottevő eseménynek számít, hogy így látható módon a gravitációs erőnek köszönhetően aszteroidák ütköznek a felszínével. A meteorraj szülőobjektuma a 3200 Phaethon nevű kisbolygó, amely 1983 óta ismert és 5,5 kilométeres átmérőjével a Föld körüli aszteroidák közé tartozik. Ez a kisbolygó az űrbe haladva, mint egy üstökös, fényesen ragyog, miközben a Geminidák meteorraj is megfigyelhető.

A meteorrajok mozgását három fő időszakra oszthatjuk: januárban a Kvadrantidák, augusztusban a Perseidák, és decemberben a Geminidák. E meteorrajok rendszerint biztonságosan élik meg a földi légkörbe való belépést, ám ez alkalommal egy rendkívüli eseménynek voltunk tanúi.

Robert Lunsford, az Amerikai Meteor Társaság szakértője úgy véli, hogy a Geminidák meteorrajból származó objektum ütközése a Hold felszínével keltette a rejtélyes fényeket. „Ez a jelenség figyelmeztethet arra, hogy a Hold felszínén nem csupán ősi kráterek és egyéb geológiai formák találhatók, hanem a meteorok által kiváltott hatások is" - tette hozzá.

A felfedezés bizonyítja a meteorok és a bolygók közötti komplex kapcsolatokat, mellyel az űrkutatás iránti érdeklődés is tovább növekedett. A tudósok egyöntetűen várják a következő megfigyeléseket, hogy jobban megértsék a holdi környezetet és annak viszonyrendszerét a meteoritokkal. Az is kiderült, hogy a Hold jövőbeni távoli missziói során fontos szempont lesz a meteorok aktivitásának figyelemmel kísérése, mivel eddig ismeretlen kockázatokat rejthetnek.