Gondolták volna, hogy a magyar társadalom közös metszéspontja hajnali két óra öt perc? Ekkor a lakosság 97,5%-a alszik, ami rávilágít, mennyire fontos az alvás az életünkben. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem pszichológusa, a legfrissebb kutatásokra alapozva osztotta meg ezt az információt a Qubit Live #10 rendezvényén a Margitszigeten, amely az alvás és az álmok rejtelmeire fókuszált.

Az esemény során Fabó Dániel neurológus és Ella Krisztina molekuláris biológus olyan kérdéseket boncolgattak, mint hogy miért választunk alvást, léteznek-e 'pacsirta' és 'bagoly' kronotípusok, és hogyan működik a cirkadián ritmusunk. Az alvás során az agyunk különböző állapotokon megy keresztül, ami lehetővé teszi a tudatunk számára, hogy regenerálódjon és a nap során szerzett információkat rendszerezze.

De mire is jó az alvás? Allan Rechtschaffen alváskutató szerint az alvás nemcsak pihenés; elengedhetetlen a tanulásban és a memória folyamatában. Amíg alszunk, agyunk aktívan dolgozik, hogy a nap közben összegyűjtött információkat hosszú távú memóriává alakítsa.

A cirkadián ritmusunk, amely belső óránk működését szabályozza, nemcsak az embernél, hanem az állatoknál és növényeknél is része a biológiai folyamatoknak. Ella Krisztina elmondta, hogy a cirkadián ritmus hatékony alkalmazásával az élőlények képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, például a fény- és hőmérsékletváltozásokhoz.

A különböző alvási stílusok, mint a 'pacsirta' és 'bagoly' típusok, genetikai és életkori tényezők eredményei. Az eltérő alvási szokások komoly hatással lehetnek ránk: a fiatalok általában később fekszenek le, míg az idősebbek hajlamosak korábban kelni.

Mi történik azonban akkor, ha a cirkadián ritmusunk és a környezetünk nem találkozik? Az éjszakai munka, jetlag, és szociális jetlag mind-mind különféle alvási zavarokat okozhatnak. Ella Krisztina figyelmeztetett arra is, hogy a táplálkozás is befolyásolja alvási szokásainkat: az esti étkezések deszinkronizációhoz vezethetnek, amely rontja az alvás minőségét.

Különös téma volt az az álmok során tapasztalható fájdalom hiánya. Bódizs Róbert elmondta, bár elméletileg történhet halál álom alatt, ez inkább tapasztalás, mint tudományos szabály: az emberek a halál élményétől általában felébrednek. Az evolúciós kamarát elmondva, az alvás közbeni fájdalomérzékelés elveszti jelentőségét, mitöbb, az álmok során nem érzünk fájdalmat, hacsak nem egy aktuális fájdalom ébreszt fel minket.

Összességében a 10. Qubit Live esemény rengeteg új tudományos ismeretet osztott meg a közönséggel, és arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tudatosan érzékeljék saját alvási szokásaikat, hiszen az alvás különféle zavarai komoly hatással lehetnek életminőségünkre.