György László, a magyar kormány gazdasági stratégiáiért felelős kormánybiztos, interjút adott a Demokrata című lapnak, ahol részletesen tárgyalta a középosztály helyzetét és a gazdaságpolitika irányát. Különböző kritériumokat sorolt fel, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy valaki a középosztályba tartozzon.

Az első számú kritérium a gazdasági helyzet: az Eurostat statisztikái szerint az helyezhető csak a középosztályba, aki nem számít anyagilag depriváltnak. György kifejtette, hogy ha egy személy az Eurostat 13 kritériumából legalább ötöt nem teljesít, mint például ha nem tudja fűteni a lakását vagy nincs autója, akkor szegénynek számít, ezért nem tartozhat a középosztályhoz.

Második kritérium a jövedelem: a középosztály tagjainak jövedelme az átlagos jövedelem 60%-ánál nagyobb, de a duplájánál alacsonyabb kell legyen. Magyarországon ez havi 420 ezer forinttól 1,4 millió forintig terjed, ami kifejezetten fontos a társadalmi helyzet szempontjából.

Harmadik feltétel, hogy saját tulajdonú ingatlanuk legyen. A kormánybiztos példaként említette, hogy Svédországban sokan bérleményben élnek, így nyugdíjba vonulás után sok esetben elveszítik a középosztályhoz tartozó státuszukat.

A negyedik kritérium a szellemi és lelki fejlődés vágya, amely nélkül a fenti előnyöket nem lehet igazán élvezni.

György László kiemelte, hogy a középosztálybeliek általában a munkájukból élnek, képesek eltartani a családjukat, anyagilag biztonságban érzik magukat, és a saját otthonukban élnek. E mellett a középosztály 2010 óta 1,7 millió fővel bővült Magyarországon, ami a társadalmi mobilitás jele.

Egy középosztályhoz tartozó ember nem manipulálható könnyen és általában jól tájékozott, így képes a politikai csoportokkal szemben is megfogalmazni igényeit – tette hozzá a kormánybiztos. Megjegyzése szerint a magyar társadalom- és gazdaságpolitika folyamatosan arra törekszik, hogy a dolgozó középosztály érdekeit képviselje, és minden évben jelentős forrásokat csoportosít át a spekulánsoktól a családokat támogató intézkedésekre.

A középosztályt fenyegető kihívások között említette a politikai kockázatokat, a gazdasági blokkosodást és a technológiai változásokat, különös figyelmet szentelve a mesterséges intelligencia hatásaira, amely a hagyományos munkahelyek jövőjét érintheti. György László megjegyezte, hogy a középosztály politikai tudatossága alapvetően megváltoztathatja a jövő politikai táját Magyarországon. Ha a szóban forgó réteg aktívan részt vesz a politikai döntéshozatalban, az jelentős elmozdulást eredményezhet a jövőbeni fejlesztésekben és intézkedésekben.