Március 6-án az ESG-szempontok és a zöld átállás gyakorlatai kerülnek a középpontba. A legújabb ESG konferencia részletei hamarosan elérhetők lesznek.

A sztratoszféra aeroszol-befecskendezés (SAI) néven ismert eljárás a vulkánkitörések hűtő hatásának utánzására törekszik. Az eljárás lényege, hogy apró részecskéket juttatnak a légkör felső rétegeibe, amelyek képesek visszaverni a napsugarakat, ezáltal csökkentve a Földre jutó hőmennyiséget. Egy, a LiveScience által bemutatott kutatás szerint évente 5,5 millió tonna gyémántpor sztratoszférába juttatásával 1 Celsius-fokkal csökkenthető lenne a Föld átlaghőmérséklete.

Ez a szakértők szerint jelentős mértékben kompenzálhatná az ipari forradalom óta fokozódó, emberi tevékenység okozta felmelegedést. A NASA adatai szerint a 19. században mért átlaghoz képest az átlaghőmérséklet 1,36 Celsius-fokkal emelkedett.

Sandro Vattioni, a Svájci Technológiai Intézet (ETH) kutatója, a tanulmány egyik társszerzője elmondta, hogy az ambiciózus geomérnöki módszer ellentmondásos témának számít a tudományos körökben.

Egy októberben készült modellezés alapján a gyémántpor előnye más anyagokkal szemben az, hogy nem okoz további felmelegedést a sztratoszférában, és nem befolyásolja jelentősen a globális csapadékeloszlást. A kutatók összehasonlították a gyémánt hatékonyságát más anyagokéval, például az alumíniummal és a kalcittal. Eredményeik szerint gyémántból körülbelül harmadannyi mennyiség is elegendő lenne ugyanolyan hűtőhatás eléréséhez.

A módszer alkalmazása azonban a költségessége miatt sok kutató szerint még távol áll a megvalósítástól. Egy 2020-as tanulmány becslése szerint huzamosabb ideig – 65 éven keresztül – alkalmazva a gyémántpor korszerűsített használata körülbelül 175 ezer milliárd dollárra rúgna.

Vattioni hangsúlyozta, hogy a geomérnöki módszerek nem jelentenek végleges megoldást az éghajlatváltozásra, de időt nyerhetünk általuk, továbbá késleltethetjük a visszafordíthatatlannak jósolt fordulópontok elérését.

A módszer körüli bizonytalanságok azonban továbbra is fennállnak, és a tudósok messze vannak a gyakorlati megvalósítástól. Egyes szakértők ellenzik az ilyen típusú kutatásokat, mivel a Földre nézve várható következmények olyan komplexek lehetnek, amelyeket még nem tudunk előre megjósolni. Korábbi szimulációk alapján némely, Amerikában alkalmazott geomérnöki beavatkozások akár Európa időjárását is befolyásolhatják, és eltéríthetik a forrásokat más, fontosabb éghajlatkutatásoktól.

A gyémántpor használatának lehetősége, ha megvalósul, igazi áttörést jelenthet az éghajlatváltozás kezelésében, azonban nem mentes a vitáktól és a tudományos kihívásoktól.