AZ ÉLET MÚLANDÓ – ez járhat Mátyus János fejében, amikor pénteken betölti az ötvenedik évét. A korábbi 34-szeres válogatott védő a közelmúltban Stefanov István temetésén találkozott régi csapattársaival, ezzel is emlékezve a megannyi közös élményre.

"1993. november elsô napja, hétfő – emlékezett vissza Mátyus János. – A Vasas vendége volt a Honvéd, Martti Kuusela a hatvannyolcadik percben Hamar István helyére küldött be. A televíziós közvetítés miatt rendezték hétfőn a meccset, idősebb Knézy Jenő mondta: egy nyurga fiatalember áll be, Mátyus Sándor… Aztán megismerték a nevem. Másnap szépen a Kölcsey gimnáziumba mentem, komolyan mondom, mintha az egész suli engem ünnepelt volna, hogy élsportoló lettem! Még a lányok is gratuláltak… Szegény Stefanov István kezdett azon a mérkőzésen, most pedig búcsúzunk tőle. Ötven év – elszaladt gyorsan, és nem is érzem magam ennyinek."

Mátyus János fájdalmas emlékek mellett szeretettel gondol vissza a futballkarrierjére. A sport iránti szeretete nemcsak a mérkőzéseken élt tovább, hanem azóta is aktívan részt vesz különböző sporteseményeken és jótékonysági rendezvényeken. Az utóbbi években több fiatal sportolót is mentorált, akiknek közvetlen tapasztalatait osztotta meg a labdarúgás világáról.

Külön kiemeli, hogy a futás nemcsak a sport, hanem a lelki egészség szempontjából is elengedhetetlen a számára: "A futás nemcsak a testet formálja, hanem a szellemet is, hiszen a természetben eltöltött idő csodálatos hatásaival együtt jár a mentális jólétünk megerősítésével."

Mátyus János életében tehát immáron ötven év tükröződik, tele sportélményekkel és új kihívásokkal, hiszen a játék iránti szenvedélye sosem múlik el. Az ünneplés nem csupán a múlt, hanem a jövő örömteli pillanatait is magával hozza.