Bevezetés

2022 és 2023 között, mindössze egy év leforgása alatt jelentősen csökkent a minimálbér és a garantált bérminimumot keresők aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan, részben az inflációs nyomás következtében, érezhetően nőtt azok aránya, akik havi bruttó 400 ezer és 800 ezer forint között keresnek. Ez a tendencia figyelemreméltó, hiszen a magasabb jövedelmek iránti kereslet folyamatosan növekszik.

Az MNB inflációs jelentése

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentésében részletes betekintést nyújt a magyarországi keresetek eloszlásáról. Az ábrák jól szemléltetik, hogy a különböző kereseti sávokban mennyi munkavállaló található, és bár a minimálbér emelkedett, a bérminimum alatt keresők aránya folyamatosan csökken. 2022-ben 21%-ot képviseltek, míg 2023-ra már 17%-ra csökkent ez az arány. Külön figyelembe kell venni, hogy a Magyar Statisztikai Hivatal (KSH) és az MNB adatai különböznek, hiszen az MNB szélesebb körű népességi adatokat használ.

Kereseti trendek

Az ábrán látható, hogy a legnagyobb emelkedést az alacsonyabb jövedelmi sávokban tapasztalhatjuk, míg a magasabb jövedelmek esetében jelezhető, hogy a jövedelmek között is szűkül a bérfeszültség. Az alacsonyabb bérszintek emelése kedvezően hathat az alacsony keresetűek helyzetére, de kérdés, hogy ez mennyire érinti a középosztálybeli munkavállalókat is.

Jövőbeli bérnövekedések

A közelmúlt folyamatainak köszönhetően az előrejelzések azt valószínűsítik, hogy a következő években is további bérnövekedések várhatóak. Ennek részeként a minimálbért az inflációs hatások ellensúlyozására 15%-kal, míg a garantált bérminimumot 10%-kal emelték. A tervek szerint 2025-ig folytatódnak a béremelések, ami újabb gazdasági kihívásokat hozhat a vállalatok számára.

Kihívások a munkaerőpiacon

Az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy a cégek meddig bírják a bérek emelését, és milyen fejlesztéseket képesek végrehajtani, hogy a jövedelmek emelkedését fenntarthassák. A munkaerőpiac változása, az infláció és a gazdasági mutatók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaadók és munkavállalók közötti viszony egyre bonyolultabbá válik. Az biztos, hogy a jövőbeli bérnövekedések és jövedelmi arányok alakulása döntő hatással lehet a magyar gazdaságra.