A magyar egészségügy jövője a tét, és sürgős modellváltás szükséges ahhoz, hogy a rendszer ne legyen tovább fragmentált – hívta fel a figyelmet Ahmet E. Usta, a Liv Duna Medical Center ügyvezető igazgatója a Portfolio Private Health Forum 2024 konferenciáján. Usta elmondta, hogy a betegek gyakran kényszerülnek különböző helyekre ingázni a szükséges kezelések érdekében, ami idő- és erőforráspazarló.

Szeptember 26-án kerül megrendezésre az év legnagyobb és legfontosabb magán-egészségügyi konferenciája, ahol a legforróbb témákat boncolgatják. Nem késő regisztrálni!

A cél egy olyan integrált rendszer kialakítása, amelyben a páciensek minden szükséges ellátást egy helyen kaphatnak. A rendszer célja az orvosok elvándorlásának megállítása is, amely komoly kihívás a magyar egészségügyi szektor számára.

Usta a török példából kiindulva említette, hogy Isztambulban az egészségügyi piac széttöredezett, ahol a köz- és magánszektor közötti egyensúly nem megfelelő. A magánszektor, bár növekvő ütemben fejlődik, sok esetben nem képes a legkomplexebb problémák kezelésére, ezért a páciensek gyakran visszatérnek a állami kórházakhoz.

A 2004 óta működő török társfinanszírozási modell sikere inspiráló az ilyen rendszer hazai bevezetéséhez. A török orvosi ellátás terén elért fejlődés, melynek következtében a magánkórházak száma 80-ról 500-ra nőtt, megmutatta, hogy a megfelelő rendszerek kiépítése nemcsak a szolgáltatások minőségét javítja, hanem a külföldi befektetők érdeklődését is megnöveli.

A Liv Hospital csoport, amely már 33 kórházat üzemeltet világszerte, köztük Magyarországon és Azerbajdzsánban is, tapasztalatukkal támogatni kívánják a magyar egészségügyi szektor fejlődését. A cég több mint 25 000 alkalmazottal rendelkezik, köztük 3400 orvossal, és évente közel 10 millió ambuláns esetet látnak el. Az előző évben több mint 1000 szervátültetést hajtottak végre, hangsúlyozva a bonyolult sebészeti eljárások terén szerzett tapasztalataikat.

Az ideális helyzet az lenne, ha a magánkórházak képesek lennének egész munkaidőben foglalkoztatni orvosokat, így csökkentve az orvosok közötti megosztottságot és a páciensek számára a várakozási időt.

A magyar egészségügyi intézmények számára kulcsfontosságú, hogy kihasználják a török mintát, és egy új, betegközpontú rendszer irányába mozduljanak el. Ez a lépés nemcsak a szolgáltatások minőségét, hanem az orvosok vonzerejét is növelheti, végső soron pedig a teljes magyar egészségügyet erősítheti.