A fellegek gyülekeznek Irán fölött: a Közel-Kelet vezető hatalma egyre nagyobb nyomás alatt áll az Egyesült Államok részéről, mivel Washington célja, hogy Teherán visszatérjen a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA), vagyis az iráni atomalku kereteihez.

Az Atomalkut Barack Obama elnöksége alatt, 2015-ben írták alá Iránt, Kínát, Oroszországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Németországot és az Európai Uniót képviselő nagyhatalmak. Az alku célja az volt, hogy Irán atomprogramját ellenőrzött keretek között működtesse, ezáltal megakadályozva, hogy a térség renegát állama atomfegyverhez jusson.

Trump 2018-ban váratlanul kiléptette az Egyesült Államokat az alkuból. Miközben a többi aláíró állam hivatalosan továbbra is betartotta a megállapodást, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentései szerint Irán láthatóan felgyorsította urándúsítását, és csökkent időtartammal számolnak, hogy harkányzati minőségű uránhoz juthatnak. Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, de ez a nyugati államokat nem nyugtatja meg.

Trump már kampányában arról beszélt, hogy mindent meg fog tenni, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, amihez elengedhetetlen lenne a megállapodáshoz való visszatérés. A perzsa állam nyitott lenne az újra tárgyalásokra, de Teherán közleményei alapján nem ülnek tárgyalóasztalhoz Washington maximális nyomása alatt.

Az Egyesült Államok az utóbbi időben komoly katonai mozgásokat kezdeményezett a Közel-Keleten. Az USS Harry S. Truman, egy Nimitz-osztályú repülőgép-hordozó, már tavaly is aktívan részt vett a térségben zajló ügyekben, míg az USS Carl Vinson, az Indiai-óceánból, szintén közelebb került a Közel-Kelethez. A hírek szerint a repülőgép-hordozók mellett jelentős mennyiségű fegyver is érkezett a területre.

Műholdfelvételek alapján a Diego Garcia támaszponton hat B-2 Spirit lopakodó bombázó, hat KC-135-ös légi utántöltő, és több C-17 Globemaster III nehéz szállítórepülő is feltűnt. Washington emellett Patriot légvédelmi rendszereket telepít Bagdadba és A-10 Thunderbolt II-es csatarepülőgépeket helyez közelebb a Perzsa-öbhöz.

A B-2 bombarderek különösen figyelemre méltóak, hiszen képesek atomtöltetek hordozására, és a jelenlegi műveletek arra engednek következtetni, hogy Washington komolyan megfontolhatja a perzsa állam katonai célpontjainak támadását. Irán azonban nem kíván háborúzni, hiszen gazdasági helyzete már így is instabil, és a háború különösen súlyos következményekkel járna.

Ráadásul Irán a modern hadviselési elvek szerint gyengült az elmúlt évek során, mivel támogatott csoportjai, mint például a Hamasz és Hezbollah, egyre inkább háttérbe szorultak. Az Izrael ellen irányuló tavalyi támadások valószínűleg csökkentették a fegyverarzenáljukat.

Irán tarts a hormuzszi szoros lezárásától, amely az olajkereskedelem szempontjából kiemelten fontos. Bár ezzel saját kereskedelmét is veszélyeztetné, a fenyegetések Washington és Izrael részéről már komolyan aggasztják a perzsa államot, és a jelek arra utalnak, hogy Teherán mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elkerülje a háborút.

A közelgő történések arra figyelmeztetnek, hogy a globális politikai klíma még inkább feszülté válik, és a regionális hatalmak álláspontja is egyre inkább megmutatkozik. Teherán érthetően érzékeny a nemzetközi presztízsére, és így Washington nyomásgyakorlása ellenére valószínű, hogy a perzsa állam mégsem válik a háború színhelyévé.