A COP29 körüli események különösen izgalmas fordulatot vettek, miután Donald Trump, a klímaszkepticizmusról ismert korábbi elnök visszatér a politikai porondra, így a klímatárgyalásokra vonatkozó felfogás és a globális felmelegedést érintő diskurzus is megváltozhat. A rendezvény az azeri fővárosban, Bakuban, a hűvös időjárás ellenére rengeteg figyelmet vonz, hiszen az Egyesült Államok szerepe megkérdőjelezhető az új elnöki posztjával.

Trump kampányoldalán már jelezte, hogy tervez kiszállni a Párizsi Megállapodásból, és ez aggodalmat kelt a klímabeszélgetések résztvevőiben. Ráadásul a környezetvédelmi ügyek iránti elkötelezettség drámai mértékben válhat ingataggá, ha a korábban megteremtett nemzetközi együttműködések megszűnnek.

A Párizsi Megállapodás közel kétszáz ország jogi keretrendszerét jelenti a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A COP29 ennél is fontosabb, hiszen a nemzetközi politikai táj finomhangolása éppen ezt kívánja a klímaváltozásra adott válaszok innovációjával. A szegény országok támogatása és a kvótakereskedelem megújítása a napi rend kiemelkedő témái, ám sokan úgy érzik, hogy a Trump utáni érában még komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük.

A bakui találkozó különös figyelmet kapott, hiszen Trump megjelenése után a világ legfontosabb gazdaságainak vezetői közül sokan távol maradnak, így a klímapolitikai párbeszéd köre egyre inkább szűkölhet. A COP29 során a részvétel csökkenése mögött a politikai feszültségek és a klímatudatosság csökkenése állhat. Baku környezeti helyzete, amely korábban a legszennyezettebb fővárosok közé tartozott, továbbá a konferenciát övező politikai kétségek megnehezíthetik a pozitív eredmények elérését.

A rendezvény kapcsán fontos tudni, hogy Donald Trump klímapolitikája alatt a fenntarthatóságért felelős aktivisták és zöld szervezetek arra törekednek, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem napirenden maradjon, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok éppen milyen irányvonalat követ. Az új elnöki ciklus előtt a nemzetközi közösség arra kíváncsi, vajon Trump visszatér a klímaszkepticizmus világába, vagy új irányvonalat képvisel majd a klímaváltozással kapcsolatban.

Bár a rendezvény Bakuban ezúttal kisebb érdeklődést váltott ki a résztvevő államok részéről, a klímapolitika jövője továbbra is sok kérdést vet fel, különösen a gazdag és fejlődő országok közötti pénzügyi támogatás ügyében. Az ENM (Egyesült Nemzetek Klímakonferenciája) késlekedése és a globális összefogás iránti elkötelezettség megkérdőjelezése valószínűleg tovább fokozza az aggodalmakat a kritikus időszakot élő világunk jövőjét illetően. A COP29 tehát nem csupán a fenntarthatóság kérdéseit érinti, hanem a globális politikai dinamikákat is formálja, ezzel pedig az emberiség jövőjére is hatással lehet.