Joseph de Maistre francia konzervatív filozófus híres mondása szerint, 'minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel'. De vajon tényleg az elnyomásra vágynak Kína, Oroszország vagy Észak-Korea polgárai? Vagy csak nem tisztában vannak a helyzetükkel? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a világ politikai elemzőit és tudósait.

Daron Acemoğlu, az idei közgazdasági Nobel-díjas kutató, és társai új tanulmányukkal a törökországi választások során arra kerestek választ, hogy a választók miként viszonyulnak Recep Tayyip Erdoğan rendszeréhez. Erdoğan 2003 óta irányítja Törökországot, és eközben láthatóan romlott a demokrácia és a sajtószabadság helyzete. A Freedom House szabadságrangsor szerint Törökország mindegyik országot megelőzve csak Nicaraguát utasította maga mögé a szabadság csorbításában.

A legutóbbi választásokon Erdoğan magabiztosan nyert, pártja pedig megőrizte többségét a parlamentben is. De miért támogatják a török választók az autokratikus kormányzást? Tényleg ezt a rendszert preferálják, vagy csupán nem látják át a demokratikus normák megsértését? Kérdéses, hogy a választók mennyire ismerik fel a demokrácia gyakorlati előnyeit, és hogy a rezsim támogatóinak tájékozottsága milyen hatással van a kormány iránti lojalitásukra.

Acemoğlu és csapata két kísérletet végzett a közszolgáltatások ismereteinek következményeivel kapcsolatban: egy online és egy személyes megkeresésen alapulót. Az egyik csoport tájékoztatást kapott a török demokrácia és sajtószabadság helyzetéről, míg a másik nem. Az eredmények szerint a tájékoztatott csoport tagjai sokkal kritikusabban értékelték a demokrácia állapotát, mint nem tájékoztatott társaik. Ebből – figyelembe véve, hogy a kormány politikai preferenciái is kérdésesek – arra következtethetünk, hogy a választók lojalitásának egyik kulcsa a tájékoztatás hiánya.

A kísérlet során nemcsak új szavazatokat nyert az ellenzék, hanem a legnagyobb meglepetés az volt, hogy sok olyan korábbi Erdoğan támogató is átállt a másik oldalra, akik előtte kedvelték a kormányt. Az itt szerzett információk tehát egyértelműen megváltoztatták a választók véleményét.

A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a hasonló helyzetek Magyarországon is előfordulhatnak. A magyar választók számára elengedhetetlen, hogy pontos képet kapjanak az intézmények és a sajtó állapotáról, mert csak így tudják érvényesíteni valódi politikai szándékaikat. Az igazság kiderítése és a kormányzati befolyásmentes média megteremtése kulcsfontosságú a társadalmi és politikai változások szempontjából.