Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki tíznapos látogatást tett Magyarországon, pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a magyar oktatás helyzetéről hangzottak el kritikák. Sahíd hangsúlyozta a kreatív gondolkodás erősítésének fontosságát a magyar iskolákban, kiemelve a pedagógus-továbbképzések szükségességét, különös figyelmet szentelve a sajátos nevelési igényű diákok oktatására. Emellett a vizsgarendszer lazítását és a szegregáció megszüntetését szorgalmazta. A jelentés teljes terjedelme várhatóan jövő nyáron kerül bemutatásra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

A riport szerint a magyar oktatási rendszer több szinten is komoly problémákkal küzd. Sahíd állítása szerint a tanárok elkötelezett munkáján kívül a rendszer sok területét súlyos kritikák érik. A helyzetre reagálva Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter azt mondta, hogy ezek az állítások hamisak és a brüsszeli bürokrácia által írtakra hasonlítanak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyar iskolákban a hagyományos tudás megszerzése mellett a kreativitásra és a problémamegoldásra nem fordítanak elegendő figyelmet, a diákok nagy része a memorizálásra kényszerül. A felvételi vizsgákon a matematika és a magyar irodalom tantárgyak dominálnak, így sok diák és szülő tapasztal stresszt és szorongást a vizsgarendszer miatt.

A szülők, pedagógusok és kormányzati szervek közötti együttműködés is gyenge, az érintett civil szervezetek, illetve szociális munkások bevonása elengedhetetlen lenne. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára sokszor nem elérhető a megfelelő segítség, mint például a jelnyelvi tolmács vagy a megfelelő fejlesztő eszközök. A pedagógusok szerint a mentális egészség problémával küszködő diákok száma folyamatosan nő, miközben az iskolapszichológusok száma alacsony.

A szegénységben élő családok gyakran a gyermekeik korai munkába állítását látják megoldásnak, mivel az iskolát korán elhagyók között a szakmunkás képző intézményeket választó fiatalok általában alacsony jövedelmű munkákat találnak. A tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése szintén hozzájárul e folyamathoz. Különösen a roma közösségből származó diákok esetében gyakori a szakmai képzés, és sok esetben ezek a diákok a megkülönböztető bánásmód miatt a szegregált intézményekbe kerülnek.

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy a tantervek nem elég rugalmasak, a felsőoktatási intézményeknek inkább szabadon kellene dönteniük, csatlakozni kívánnak-e a strukturális változásokhoz, és szükséges a finanszírozás átláthatóságának javítása is. A pedagógushiány globális szinten jelen van, de Magyarországon különösen magas a pályaelhagyás mértéke.

Az egyházi iskolák gyakran kedvezőbb pénzügyi helyzetben vannak, mint az állami iskolák, ahol rendszerint színvonalas oktatás folyik. Sahíd hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszernek jobban kellene tükröznie a magyar társadalomban meglévő sokszínűséget, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a roma gyerekek integrációjára.

A kormány képviselője, Hankó Balázs szerint a jelentés nem tükrözi a valóságot, és Brüsszel politikai ideológiája határozza meg az értékelést. Az ENSZ különmegbízottja említette, hogy sok középiskolás diák hivatalosan is kifejezte a véleményét az oktatási helyzetről, ami azt mutatja, hogy Magyarországon is vannak elkötelezett és tehetséges pedagógusok, akik igyekeznek a lehető legjobban végezni munkájukat.