Brüsszel nem akar segíteni Magyarországnak – Miért nem kapunk támogatást az árvízkárokra?
2024-09-25
Szerző: Dániel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten bejelentette, hogy öt árvíz által sújtott tagállam, köztük Ausztria, Csehország, Románia, Lengyelország és Szlovákia jogosult uniós támogatásra. Furcsa módon Magyarország nem került felsorolásra, ami sokakat meglepett és felvetette a kérdést: miért nem kapunk segítséget?
A Bizottság szóvivője azonban gyorsan reagált, kijelentve, hogy Magyarország is jogosult az Európai Unió által felajánlott segítségre, de ennek megítélése szigorú feltételekhez kötött.
A támogatás egy része, összesen 10 milliárd euró, csupán azoknak az országoknak jár, amelyek megfelelnek a megszabott kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy a kárnak jelentős összegnek kell lennie: amennyiben egy országban nagy természeti katasztrófa történik, a közvetlen károk összegének meg kell haladnia a 2011-es árakon számított hárommilliárd eurót, vagy a kérdéses állam GNI-jének 0,6%-át, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.
Jelenleg Magyarország az árvíz által okozott károkra reagálva gyors és hatékony intézkedéseket tett. Mivel ezeket az intézkedéseket sikeresen végrehajtották, így a becslések szerint a kár mértéke a küszöb alatt maradhat, bár konkrét számadatok még nem állnak rendelkezésre, mivel a védekezés folyamatban van.
Míg Magyarország jól teljesített az árvíz elleni védekezés terén, más tagállamok súlyos károkkal néznek szembe. Lengyelországban már elkezdték az első kárfelméréseket, és a legsúlyosabban érintett régiók kárai körülbelül 935 millió euróra becsülhetők. Ausztriában a károk összege már most 700 millió euróra tehető, és várhatóan nőni fog. Romániában a károk értékét 12,5 millió euróra, míg Szlovákiában 20 millió euróra becsülték.
A helyzet rávilágít arra, hogy milyen hatással van az uniós támogatások feltételeinek szigorúsága egyes tagállamok helyzetére. Magyarország tanulságos példája annak, hogy a gyors reagálás és a hatékony védekezés kulcsfontosságú lehet a jövőbeni támogatások megszerzése érdekében. Azonban a kérdés továbbra is nyitva hagyja, hogy ténylegesen mennyire védi meg az EU a tagállamait a természeti katasztrófák következményeitől.