Az adókedvezmények az Európai Unió legelterjedtebb állami támogatási eszközei közé tartoznak, mivel viszonylag alacsony adminisztratív költséggel járnak a vállalatok segítésére. Ezen kívül társadalmi szinten segíthetik az újraelosztást, és hozzájárulhatnak a szociálisan fontos célok eléréséhez, például a legkiszolgáltatottabb háztartások jólétének védelmében.

Az adókedvezmények azonban gyakran bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkentheti átláthatóságukat és hatékonyságukat. Az Európai Unió versenyképességi reformjainak középpontjában éppen az adóharmonizáció és a belső piac különbségeinek megszüntetése áll, mint azt Enrico Letta és Mario Draghi által kidolgozott reformcsomagok is jelzik. A cél az adórendszer egyszerűsítése és a kedvezmények átláthatóságának növelése.

A Bizottság legfrissebb becslései alapján a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adókedvezmények az EU27-ben a szja-bevételek 16%-át teszik ki, ami átlagosan a GDP 1,2%-ának felel meg. Hasonló mértékű hatása van a csökkentett áfa-kulcsoknak, amelyek a háztartások által fizetett áfa-bevételek körülbelül 16%-át jelentik.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos torzító áfa-kedvezmények megszüntetése vagy csökkentése mellett érdemes elgondolkodni, hogy a felszabaduló fiskális tér más, növekedésbarát adóátcsoportosításokat is lehetővé tehetne, például a munkaerő-adók mérséklésével.

Az adókedvezmények újraelosztási hatása a tervezéstől és célcsoportjaiktól függően lehet progresszív vagy regresszív. Bár egyes országokban a kedvezmények összességében progresszívnek bizonyulnak, gyakran előfordul, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások arányosan kevesebb hasznot húznak belőlük.

Ezek a javasolt reformok különösen fontosak a mostani gazdasági helyzetben, amikor az infláció és az életszínvonal emelkedése számos háztartást sújt. Az alacsonyabb bevételű családok segítése érdekében a kedvezményrendszerek újragondolására van szükség.

A különböző tagállamok adófizetési szokásaiban is jelentős eltérések láthatóak. Ciprus és Málta esetében a bevételkiesés a személyi jövedelemadónál 5% alatt marad, míg Szlovákiában és Görögországban ez meghaladja a 25%-ot. Magyarország az alacsonyabb adóbevételek rátájával kapcsolatosan a 10%-os kedvezménnyel statisztikázik.

A familiai adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő háztartások adóterheit csökkenti, 2024-től duplázódik, így arra ösztönözve a családokat, hogy több gyermeket vállaljanak. Emellett Magyarország különféle adókedvezményekkel motiválja a fiatalokat, például a 25 év alatti fiatalok és a négygyermekes anyák esetében.

A jelentés rávilágít arra is, hogy a lakhatással kapcsolatos adókedvezmények főleg a magasabb jövedelmű háztartások számára kedveznek, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. Mivel gyakran csak a tehetősebb családok vállalnak több gyermeket, a nagyobb családi támogatások ezzel a mélyebb jövedelmi különbségeket is fenntartják.

Fontos, hogy az EU-s tagállamok átgondolják és átalakítsák adórendszereiket, hogy a nehezen elérhető háztartásokhoz sokkal célzottabb módon juthassanak el a támogatások. A jövőben egyre inkább hangsúlyt kell helyezni a szociális támogatási formák átláthatóságára és a fenntartható fejlődés érdekében kidolgozott intézkedésekre.