Az együttes működés lényege, hogy egy esetleges világszintű járvány esetén minél gyorsabban tudjunk megfelelő választ adni, ezzel segítve a döntéshozókat. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem alkalmazott matematika tanszékének vezetője elmondta, hogy már létezik egy kezdeményezés, az úgynevezett '100 napos vakcina misszió', melynek célja, hogy vészhelyzet esetén száz napon belül álljon rendelkezésre bevethető vakcina. Emlékeztetett arra, hogy a Covid-világjárvány előtt a leggyorsabb vakcina fejlesztés 1800 napot vett igénybe, amit a pandémia kezdetén sikerült 330 napra csökkenteni. Az új cél tehát, hogy ezt az időt 100 napra redukálják.

A projekt sikeréhez elengedhetetlen a stratégiai elemzések gyorsítása is, amelyek számításokra és modellezésekre épülnek. Röst Gergely kiemelte, hogy mire megérkezik a vakcina, addigra már egy kész terv legyen arra, hogy hogyan szeretnénk azt a leghatékonyabban felhasználni.

A fellépés folyamatának három fázisa van: első lépésként meg kell becsülni az új betegség fontos paramétereit, mint a reprodukciós szám, a lappangási idő és a tünetmentesek aránya. Ezt egy erre specializált kutatócsoport végzi. A következő fázisban matematikusok és modellezők elemzik az adatokat, különböző előrejelzéseket készítve. A harmadik fázisban epidemiológusok dolgoznak ki protokollokat a modellek alapján.

A projekt célja ezen fázisok integrációjának felgyorsítása, és a kiotói egyetem a járványparaméterek korai becslésében világelső központ, míg a Szegedi Tudományegyetem részt vesz a második fázisban, és a Yale Egyetem a harmadik fázisért felelős.

Röst Gergely hangsúlyozta, hogy ha új információk érkeznek a járványról, akkor a modellek folyamatosan frissülnek. A kérdésre, hogy már tudható-e bármilyen következő világjárvány, azt válaszolta, hogy jelenleg csak prioritási listák léteznek, de a Disease X néven ismert ismeretlen betegségre készülnek. „Az X itt az ismeretlent jelenti, és még nem tudjuk, milyen lesz a következő járvány, lehet olyan is, amit még el sem tudunk képzelni”, tette hozzá a tanszékvezető.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a következő járvány lehet olyan vírus is, amely eddig ismeretlen és váratlan következményekkel járhat. Fel kell készülnünk arra is, hogy a jövőbeli fenyegetések nem mindig várhatók a hagyományos értelemben, így a 21. században különösen fontos a gyors válaszadásra alkalmas rendszerek kidolgozása.