Donald Trump legelső intézkedései között fontos lépést tett a drogkartellek és egyéb bűnszervezetek terrorista szervezeteknek való minősítéséről. A rendelet célkeresztjében a mexikói és Latin-Amerikából származó drogkartellek állnak, amelyek jelentős problémát jelentenek az Egyesült Államok számára.

A rendelet kiemeli, hogy az illegális forgalom nyomán a dél-amerikai bűnszervezetek komoly hatalmat gyakorolnak nemcsak a határon, hanem Mexikó bizonyos részein, ahol kvázi kormányzati entitásként tevékenykednek. Eddigi amerikai elnökök is vizsgálták a kartellek terrorszervezetekként való minősítését, de korábban ezt mindig ellenezte a mexikói kormány, amely tartott a következményektől.

Nem csupán a törvényes keretek megteremtése a téma, hanem a már kialakult gyakorlat is. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma létrehozhat egy Különleges Kijelölt Nemzetek és Blokkolt Személyek Listáját, azaz SDN listát, amely a terrorista csoportokat sújtja. A drogkartellek felkerülése a terrorista listára súlyos következményekkel járhat, például szankciók formájában. Ilyen helyzetben került fel Rogán Antal neve is a Biden-adminisztráció végén, ami újabb izgalmakat gerjeszthet a politikai életben.

A lista így a jövőben a drogkartellek mellett más kábítószer-kereskedő bűnszervezetek neveivel is bővülhet, akik eddig különböző szankciók miatt nem voltak a célkeresztben. Az elmúlt években, amikor az Egyesült Államokban fentanil-túladagolások miatt sokan vesztették életüket, egyre nagyobb támogatást nyert a javaslat, hogy a csempészeket terrorista szervezeteként kezeljék.

Trump megközelítése ugyanakkor kérdéses hatékonyságú lehet. A latin-amerikai bűnözői csoportok ellen folytatott harc során tehát felvetődik, hogy a katonai eszközök alkalmazása mennyire bizonyul hasznosnak. Az InsightCrime szaklap elemzése is azt hangsúlyozza, hogy a militarista megoldások nem biztosítanak tartós válaszokat a helyi bűnözési problémákra. A lap rámutat arra is, hogy az amerikai „Amerika első” hozzáállás akadályozhatja a nemzetközi együttműködést, amely elengedhetetlen lenne a probléma közös megoldásához.

Külön figyelmet érdemel, hogy Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum nyilatkozott a közelmúltban arról, hogy hajlnak együttműködni az Egyesült Államokkal a drogkereskedelem ellen, de kizárja az amerikai katonai akciókat a mexikói területen. A kormányzati és bűnüldöző szervek együttműködése tehát alapvető fontosságú lehet a jövőbeni intézkedések sikerességében.