Az Orbán-kormány új intézkedéseket hozott, amelyek célja a költségvetési fegyelem és a gazdasági stabilitás fenntartása. A tervek szerint az államadósság GDP-hez viszonyított arányát évente átlagosan legalább 0,5 százalékponttal csökkenteni kívánják. A költségvetési hiányt fokozatosan a GDP 3%-a alá kell mérsékelni, és a középtávú cél, hogy a strukturális hiány ne haladja meg a GDP 1,5%-át. A gazdasági növekedés és az infláció csökkenése erősítheti a költségvetési helyzet javulását.

Kiemelt figyelmet fordítanak a családtámogatásokra, a nyugdíjak értékállóságának biztosítására, valamint a rezsicsökkentés fenntartására. A honvédelmi képességek megerősítése szintén hangsúlyos szerepet kap a költségvetésben. A kormány célja a külső eladósodottság csökkentése és a devizaarány alacsonyan tartása, amely stratégiai prioritás marad.

Az OECD-től kért független szakértői jelentés a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról 2024 júliusában fog megjelenni, és a várakozások szerint elismerően fog szólni a rendszer stabilitásáról és az eddig elért eredményekről. A kormány nem ért egyet az Európai Bizottság javaslataival, amelyek szigorításokat tartalmaznak a nyugdíjak és társadalmi ellátások terén.

A jelentés megerősíti, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozása biztosított, és a kormány nem tervez változtatásokat a közeljövőben. A nyugdíjkorhatár emelése nem szerepel a kormány tervei között, és garantálják a 13. havi nyugdíj kifizetését. A nők esetében továbbra is biztosítják a 40 év jogviszony alapján igénybe vehető nyugdíjat, figyelembe véve a kettős szerepvállalásukat.

A kormány célja a nyugdíjak és szociális támogatások fenntartása a gazdaság erősítésével és a foglalkoztatás növelésével, mindezt megszorítások nélkül kívánják megvalósítani. A középtávú költségvetési terv és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos stratégia összhangban áll az EU előírásaival és a nemzeti prioritásokkal, amelyek célja a makrogazdasági stabilitás és a társadalmi jólét fenntartása.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormány jövőbeli tervei jelentős hatással lehetnek a lakosság pénzügyi helyzetére és a nyugdíjasok életminőségére is. Sokan várják, hogy a gazdasági növekedés valóban elérje-e a várt szintet, és hogy ez milyen módon fogja befolyásolni a jövőbeli nyugdíjakat.