A nemzetközi gazdaságban óriási hullámokat vetett, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette hozzájárulását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). A Reuters forrásai szerint a döntést a Trump-kormányzat hozta meg, miután úgy ítélték meg, hogy a globális intézmények ellentétesek az „Amerika az első” elvvel.

Ez nem előzmény nélküli: Trump már első elnöki ciklusa alatt, 2019-ben is lépéseket tett a WTO ellen, amikor blokkolta az új bírók kinevezését a legfelsőbb fellebbviteli bíróságra. Az Egyesült Államok vádja szerint a WTO túllépte hatáskörét, és így befolyásolta a kereskedelmi vitákat.

A 2024-es évet előrevetítve a genfi székhelyű szervezet éves költségvetése 205 millió svájci frank volt. A nyilvános dokumentumok alapján az Egyesült Államoknak ennek körülbelül 11%-át kellett volna befizetnie, elsősorban a globális kereskedelemben betöltött szerepének arányában.

A március 4-i költségvetési ülésen az egyik amerikai delegált bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2024-es és 2025-ös befizetéseit fel fogják függeszteni egy átfogó felülvizsgálat idejére. A Reuters értesülései szerint a WTO tartalék tervekkel készül, hogy a finanszírozás szüneteltetése elhúzódhat. A Fehér Ház hivatalosan azonban még nem kommentálta a felfüggesztést.

A külügyminisztérium szóvivője szerint Trump a múlt hónapban egy végrehajtási rendeletet írt alá, amely utasította Marco Rubiót, hogy 180 napon belül vizsgálja felül az összes nemzetközi szervezetet, amelynek az Egyesült Államok tagja, hogy megállapítsák, ellentétesek-e az amerikai érdekekkel. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a WTO és más nemzetközi szervezetek finanszírozása jelenleg felülvizsgálat alatt áll.

Ismaila Dieng, a WTO szóvivője hozzátette, hogy az Egyesült Államok hozzájárulása „elakadt”, és ez komoly következményekkel járhat a WTO működésére nézve. A titkárság ugyanakkor megnyugtatóan nyilatkozott, hogy a helyzetet körültekintően kezelik, és a jövőt illetően különböző terveik is vannak az esetleges hátralékok kezelésére.

Az Egyesült Államok 2024 végén 22,7 millió svájci frank hátralékkal rendelkezett. A WTO szabályai értelmében azon tagokat, akik több mint egy évig nem fizetik be a tagdíjat, „adminisztratív intézkedések” hatálya alá vonnak, ami szigorú büntetéseket vonhat maga után.

Jelenleg az Egyesült Államokat a három legrosszabb kategóriába sorolják, ami azt jelenti, hogy képviselőik nem elnökölhetnek a WTO testületeiben, és nem kaphatnak hivatalos dokumentumokat. A kérdés azonban, hogy a WTO mikor alkalmazza ezeket az intézkedéseket.

A WTO nyilvános adatai szerint 2024 végén további öt ország – Bolívia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Gabon és Gambia – tartozott ebbe a hátralékos kategóriába, összesen 38,4 millió svájci frank hiányt jelentve a költségvetésben. Mindezek alapján kérdéses, hogy a WTO által kivetett következmények miként befolyásolják a globális kereskedelmi piacokat, és hogy az Egyesült Államok végül hogyan fogja irányítani a jövő nemzetközi kereskedelmi politikáját.