Az orichalcum, melynek jelentése görögül 'hegyi réz', folyamatosan izgalmakat keltett, hiszen Platón is megemlíti ezt a különleges fémötvözetet az Atlantisz legendájában. A filozófus szerint az orichalcum rendkívül értékes volt, felülmúlta minden más fém értékét, mindössze az arany állt a nyomában. Atlantisz eltűnt városának díszítése során szintén központi szerepet játszott a 'hegyi réz', hiszen a falakat, oszlopokat és padlókat egyaránt ezzel díszítették, vörös fényben ragyogva.

Az ókori rómaiak is jegyezték e titokzatos fém nevét, Ciceró és Plinius említései tanúsítják, hogy évezredeken keresztül lenyűgözte az embereket ez a különleges árnyalat. A tudomány azonban csak nemrégiben tudta bebizonyítani, hogy a színpompás árnyalatot egy kémiai reakció állítja elő, amikor a réz és cink ötvözeteket keverik.

A titokzatos orichalcum felfedezése 2014-ben indult, amikor egy búvár negyven darab fémtömböt talált a Földközi-tengerben, Szicília közelében. Két évvel később további negyvenhét darab rúd került elő, amelyeket azonos hajóroncsból származtattak, s valószínűleg körülbelül 2500 évvel ezelőtt süllyedhettek el. A szakértők vizsgálatai megerősítették, hogy ez valóban az ókorban nagyra tartott orichalcum lehet.

Az olaszországi szakemberek most már nemcsak a görögök, hanem az ókori rómaiak által használt fémötvözetről is rendelkeznek információval. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, hogy sok ókori érme, amelynek arany, ezüst és bronz volt a fő összetevője, valójában cinket is tartalmaz.

Ezáltal felfedezhető, hogy az orichalcum nem csupán egy fém, hanem egy olyan örökség, amely sok kultúrában megjelent, és a múlt nagy hírességeinek hódolatával vált a gazdagság és a hatalom szimbólumává. A hegyi réz, más néven sárgaréz, manapság már mindennapi anyagnak számít, hiszen a modern ipar széles körben használja, de valaha az arany után a leg értékesebb fémnek számított, és azt a kérdést veti fel, hogy mennyi más rejtett kincs lehet még a víz mélyén vagy a föld alatt.