Japán a globális felmelegedés megfékezésére új stratégiát dolgoz ki, melynek középpontjában a szén-dioxid megkötése és tárolása (CCS) áll. A Nikkei Asia jelentése szerint kilenc japán vállalati konzorcium indít tesztprojektek sorozatát, főként Japánban és Malajziában, hogy csökkentsék a légkör szén-dioxid szintjét.

"Reméljük, hogy ezek közül 2030-ig egy vagy kettő elindulhat" - idézte Tone Maszakit, a japán természetes erőforrások és energiaügy ügynökség CCS osztályának vezetőjét.

A CCS technológia lényege, hogy a gyárak és erőművek szén-dioxid-kibocsátását a forrásnál vonják ki, és a gáz mélyen a föld alatt tárolják. Japán cégek versenyt futnak az idővel, hogy a költségeket versenyképessé tegyék. A világ szinten növekvő áramigény, különösen az adatközpontok és mesterséges intelligencia fejlődése miatt, a szén-dioxid kibocsátások növekedését is maga után vonja, amely jelentős hatással van a klímaváltozásra.

"A következő években döntéseket kell hozni arról, hogy egyáltalán folytassuk-e ezeket a projekteket, ha a 2030-as kereskedelmi szint elérése a célunk" - tette hozzá Tone.

Japán 2026-ig várja a szén-dioxid piacának felpörögését, mivel az ország célja, hogy 2050-re nettó zéró kibocsátó legyen. Ennek következtében a japán cégek számára is újszerű kibocsátási kvóták lépnek életbe. A rossz hír az, hogy a jelenlegi költségek a szén-dioxid piacon továbbra is magasak, tonnánként 65-130 dollár között alakulnak Japanban.

Tone Maszaki arra figyelmeztet, hogy a CCS technológia kormányzati támogatás nélkül versenyképessé válásához 2040 körülra van kilátás, bár a megfelelő ösztönző programok szükségessége sürgető. Az amerikai, brit és norvég államok megelőzik Japánt a CCS piacán, ám Japán és Kína mindent megtesznek, hogy felzárkózzanak.

A technológia kritikái között szerepel, hogy egyes aktivisták szerint a CCS nem más, mint egy hamis megoldás, amely elvonja a figyelmet a tényleges kibocsátáscsökkentési lehetőségekről. Az American Public Power Association pedig kifejtette, hogy ez a technológia nem bizonyítottan hatékony, és a költségek emelkedése miatt lassú a fejlődése.

Most már világos, hogy Japán komolyan veszi a szén-dioxid elraktározását, hiszen 2030-ra körülbelül 6-12 millió tonna szén-dioxid tárolását tűzték ki célul, míg 2050-re ennek több mint tízszeresét, évi 120-240 millió tonnát szeretnének elérni.

Ahogy a japán vállalatok kiválasztják a legjobb helyszíneket a szén-dioxid tárolására, Malajzia merült fel kedvező helyszínként, mivel az ország bőséges kimerült olaj- és gázlelőhelyekkel rendelkezik. Az American Public Power Association ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a CCS rendszerek üzemeltetéséhez tiszta energiára is szükség van, amely jelenleg drágán elérhető Japánban.

A legfrissebb információk alapján a szén-dioxid szállításának és tárolásának költségei csökkentek, de a technológia jövője nagyban függ az állami támogatásoktól és a globális trendektől. Végeredményben a CCS nemcsak Japán energiapolitikájának sarokköve, hanem a globális éghajlatváltozás elleni harcban is kulcsszerepet játszhat!