Timár Gábor geofizikus előadásában kiemelte, hogy a vulkánkitörések, földrengések és szélsőséges időjárási események előrejelzése a mai napig komoly kihívásokat jelent. Az időjárással kapcsolatos előrejelzésekhez használt matematikai modellek nem képesek teljes mértékben lefedni az összes teret és időpontot, ami mértékadó bizonytalanságot eredményez. Timár hangsúlyozta, hogy a folyamatok nem lineáris természetűek, így azok viselkedése kiszámíthatatlan, és a valóságban sokkal bonyolultabb, mint azt kezdetben gondolnánk.

A legújabb ciklon, Boris, előrejelzése szinte pontos volt, de a legnagyobb csapadék 70 kilométerrel északnyugatra landolt, ezzel megkímélve Budapestet a jelentős esőzésektől. Az Elba folyónak sokkal nagyobb csapást jelentett a időjárás, míg Budapesten a vízszint 40-50 centivel alacsonyabb volt.

Az ősz és a tél várható időjárása különösen érdekes, mivel a klímaváltozás hatásai miatt a vegetációs időszak kezdetének időpontja jelentősen eltolódik. Az őszi 'visszamelegedés', más néven indián nyár, eltűnhet, ahogy a nyári hónapok egyre hosszabbá válnak. Az ónos eső mennyisége is csökkenhet a jövőben, ami egy vonzó hír lehet a környezeti változások között.

A klímaelőrejelzések rámutatnak a hőhullámok várható intenzitásának növekedésére is. A 90-es évek óta folyamatosan nő a hőhullámok száma Magyarországon, és a jövőbeli modellezések szerint a legrosszabb forgatókönyv a jelenlegi szám többszörösére növelheti a hőhullámok gyakoriságát. A különböző területek, például az Alföld és az Északi-Középhegység, eltérően reagálnak a klímaváltozásra, így a hőhullámok hatása jelentősen eltérő lehet.

Az aszályok gyakorisága is növekedhet a klímaváltozás következtében, és bár a jövőbeni forgatókönyvek között nem nagy a különbség, a pesszimistább modellek szerint a hazai aszályos évek száma drasztikusan megnövekedhet, ami súlyos következményekkel járhat az ország élelmiszer-ellátására nézve. Az RCP-forgatókönyvek szerint a legoptimistább forgatókönyv a globális felmelegedés 2 Celsius-fokra történő korlátozása, míg a legrosszabb eset már nem számol maximális hőmérséklet-emelkedéssel, és drasztikus szén-dioxid-kibocsátást feltételez.

Ezért fontos figyelembe venni a tudományos előrejelzéseket és szakmai javaslatokat, hogy a jövő generációi felkészülten nézhessenek szembe a klímaváltozás hatásaival.