Míg Észtország és Litvánia globális technológiai központokká fejlődtek, Magyarország még mindig küzd az innovációval. Tanulmányozni érdemes a balti országok sikeres gyakorlatát, mivel azok a nálunk hasonló fejlettségi szinten működő innovációs modellekhez ihletet adhatnak.

A közvéleményben él a kép, miszerint hazánk innovatív, számos sikeres kutatóval büszkélkedhet. Közép-Európában azonban Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol nem alakult ki világszinten sikeres, legalább egymilliárd dollár értékű startup. Ezt a helyzetet állami támogatások, stabil kutatási alapstruktúrák és a vállalkozói szellem hiánya is tovább nehezíti.

Cséfalvay Zoltán, a Matthias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelyének vezetője szerint a kutatás-fejlesztés és az innováció közötti különbség alapvető jelentőségű. A kutatás-fejlesztési kiadások magyarországi eloszlása viszonylag jónak tűnik, de a valóság az, hogy ezek nagyrészt multinacionális cégekhez köthetők, amelyek az innováció eredményeit főként hazájukban hasznosítják.

Bár a helyi nagyvállalatok, mint például a Richter Gedeon Nyrt. elkötelezettek a magyar kutatási és oktatási szféra mellett, a helyzet még mindig nem kielégítő. A Richter évi 30 millió eurót költ kutatás-fejlesztésre, de a hazai közép- és kisvállalkozásoknak is hasonlóan jelentős befektetésekre lenne szükségük a versenyképesség megőrzéséhez.

Érdekes párhuzamot vonhatunk a cseh és lengyel vállalkozások növekedésével, amelyek gyorsan kihasználják a digitális gazdaság adta lehetőségeket, míg a magyar cégek lassabban reagálnak a piaci igényekre. A különbség magyarázata a vállalkozói kultúra és az innovatív gondolkodás hiányában keresendő, amely kulcsfontosságú lenne a növekedéshez.

A kormányok szerepe kikerülhetetlen: kiszámítható szabályrendszereket kell kialakítaniuk, elkerülve a felesleges bürokráciát. Például Észtországban a cégbejegyzés alig három percet vesz igénybe, míg Magyarországon a folyamat hosszadalmas és bonyolult.

Fontos lenne a vállalkozó szellemiséget iskolákba integrálni, például a Szingapúrban elterjedt módszerekhez hasonlóan, ahol a diákok közösen hoznak létre startupokat. Ez nemcsak készségeiket fejleszti, hanem gyakorlati tapasztalatokat is ad nekik, amely a jövőbeni munkaerőpiacra való belépéskor elengedhetetlen.

A technológiai transzfer intézmények segíthetnek a kutatói és vállalkozói szféra találkozásán, fenntartva a közvetlen kapcsolatokat és elősegítve az innovációt. A helyi környezetben megvalósított közös projektek és képzések számos lehetőséget kínálnak az időben történő alkalmazkodásra a globális piac kihívásaihoz. Az innováció hozta lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen, hogy a hazai cégek ne csak helyben, hanem nemzetközi szinten is akarjanak érvényesülni.

A következő generációs vállalkozók és kutatók kapcsolatépítésével, valamint erős nemzetközi kapcsolatok kiépítésével érhetjük el, hogy Magyarország is a világ innovációs térképén az élen járhasson.