Hétfő délelőtt a kormány bejelentette középtávú strukturális terveit az Európai Bizottság számára, a Magyarország ellen indított túlzott deficit eljárás hatékony kezelése érdekében. Az EU 2024/1263 rendelete a tagállamok számára szigorú és világos célokat fogalmaz meg a nettó kiadási pályák, makrogazdasági feltételezések és költségvetési intézkedések kialakítására. A rendelet követelményei között szerepel az államadósság és az államháztartási hiány csökkentése is. A kormány elkötelezettséget tanúsít a új uniós szabályok betartása iránt, és kiemelt figyelmet fordít a költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság csökkentésére.

A várakozásaik szerint a magyar gazdaság 2024-ben csupán 0,8%-kal, 2025-ben pedig 3,4%-kal fog növekedni. Ez a szám évekkel korábban adott előrejelzésekhez képest drámaian alacsonyabb, aminek hátterében a harmadik negyedév gazdasági teljesítménye áll. Technikai recesszióval küzdve az ország gyengébb teljesítménye miatt a kormány most újabb kiadáscsökkentéseket helyezett kilátásba. Az új előrejelzésből kiderült, hogy a strukturális hiány 2025-ben a GDP 2,7%-a lehet, míg 2028-ra -1,5%-ra csökkenhet.

A kabinet várakozása szerint az államadósság a következő években évente átlagosan 1,4 százalékponttal csökken, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a csökkenés mértéke várhatóan csak a második félévben gyorsul. Az állami beruházások beindítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság újból növekedésnek induljon.

A kormány tervei között a devizaárfolyam stabilan tartása, valamint a költségvetési hiány csökkentése áll. Az inflációs várakozások csökkentése és a gazdasági növekedés serkentése érdekében a kormány különféle intézkedéseket hoz, például célzott támogatásokat, hogy a KKV-szektor erősödjön.

A költségvetés jövője kérdőjeles, de az alacsony infláció és a gyorsuló gazdasági növekedés elengedhetetlen a pénzügyi helyzet megerősítéséhez. A lakosság támogatása és a családtámogatások megőrzése továbbra is középpontban marad, különös figyelmet fordítva a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. A munkaerőpiac stabilizálása érdekében a kormány a bérnövelésre és a versenyképesség növelésére is fókuszál. Az EU-s támogatások lehívása miatt sürgető kérdéssé vált, hogy a magyar kormány miként reagál a szeptemberi adatokra, és miként tudja fenntartani az adósság csökkentési pályát. Jelenleg tehát minden szem a költségvetési tervezetekre és előrejelzésekre szegeződik, hiszen a gazdasági növekedés kulcsa egyre nagyobb nyomás alá kerül.