Idén az IgNobel-díjat Saul Justin Newman, a University College London kutatója nyerte el, aki a különböző úgynevezett "kék zónák" kutatásával tűnt ki. Ezek azok a helyek a világban, ahol az emberek kiemelkedően magas életkort érnek meg, ilyen például Okinava Japánban, Ikaria Görögországban és Szardínia Olaszországban.

Az IgNobel-díj a tudomány humoros, de mégis elgondolkodtató oldalát képviseli. Nem csak nevetséges kutatásokért, hanem olyan eredményekért is odaítélik, amiken először nevetünk, majd mélyebben elgondolkodunk. Newman kutatása különleges, hiszen felfedezései alapján lehet, hogy nemcsak a génjeink, hanem társadalmi és gazdasági tényezők is befolyásolják a hosszú élet titkát.

A kutató 2010 óta foglalkozik a hosszú életkorral, és megállapította, hogy sok esetben azok a rekorderek, akik a legidősebbeknek számítanak, nem tudják hitelesíteni a korukat. A több mint 500 amerikai százéves közül csupán heten rendelkeztek a megfelelő okirattal. Az okinavaiak esetében 82%-uk valójában már halott volt, mikor a statisztikák megjelentek.

De mi van a kék zónák rejtélye mögött? A kutatások során Newman arra is rájött, hogy Okinaván nem feltétlenül az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás volt a hosszú élet kulcsa. Az okinavai szócikkek 1975-ös felméréséből kiderült, hogy az okinavaiak egészségi állapota a legrosszabb Japánban, ők eszik a legkevesebb zöldséget.

A kék zónák egyik titka inkább abban rejlik, hogy a helyi emberek mennyire tudják elkerülni a stresszes életmódot, és mennyire érzik magukat otthonosan a közösségükben. Egy 2020-as kutatás szerint a közösség támogatása és a családi kötelékek jelentős hatással vannak a hosszú életre.

Ezen kívül a Newman által felfedezett összefüggés a nyugdíjjal is figyelemre méltó. Kiderült, hogy ahol nagyobb a nyugdíjcsalásra való igény, ott a hivatalos nyilvántartások sugarának hiányosságai miatt a százévesek nappal sokkal fiatalabbak is lehetnek.

Végső soron Newman megállapítása az, hogy a hosszú élet titka talán a gazdagságban rejlik, ami lehetőséget ad a tápanyagdús táplálkozásra és a stresszmentes életvitelre. A kék zónák utazása ily módon nemcsak a természet csodáit, hanem a helyi kultúrák és életstílusok felfedezését is jelenti – ami még a legfáradtabb léleknek is inspiráló élményt nyújt. Az élet múlékony, de a tudomány képes arra, hogy felfedje annak titkait, és talán ezzel számunkra is segíthet a hosszú élet elérésében.