A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nemrégiben kijelentette, hogy információik arra utalnak, hogy az Északi Áramlat felrobbantása nem lehetett pusztán magánszemélyek által elkövetett szabotázs. Peszkov hangsúlyozta, hogy jelentős államok is részt vehettek a robbantás megszervezésében és végrehajtásában. Ez a vélemény már régóta terjed, és egyre többen kezdik azt feltételezni, hogy a kérdés politikai indíttatású.

A robbantás körüli nyomozás ügyvezetője, Alekszandr Novak energetikai miniszterhelyettes úgy véli, hogy a vizsgálat során Moszkvát be kell vonni a folyamatba. Kijelentette, hogy Oroszország készen áll a szállítások újbóli felújítására, amennyiben a partnerek érdeklődnek.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) egy sajtóközleményt adott ki, amelyben kijelentették, hogy a média által terjesztett dezinformáció nem állja meg a helyét. A főbb nyugati médiát és az amerikai, brit hírszerzést vádolják, hogy a robbantást ukrán szélsőségesek akciójaként próbálják beállítani.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke, a Telegram-csatornáján kifogásolta, hogy a német lakosság szenved a robbantások következményeitől. Szerinte Joe Biden és Olaf Scholz döntéseiből fakadóan a német gazdaság recesszióba került. Hozzátette, hogy a gázárak drámaian megemelkedtek, mivel az orosz energiaellátás megszűnt.

A robbantások 2022. szeptember 26-án történtek, és azóta a német, dán és svéd hatóságok vizsgálják az ügyet. Az orosz főügyészség nemzetközi terrortüntetvényként minősítette a történteket, de Oroszország nem kapott betekintést a nyomozás részleteibe.

Fontos megjegyezni, hogy a gazdasági következmények még ennél is súlyosabbak, mivel a német ipar már most is chirossz számokat mutat, és a választások közeledtével egyre több politikai elemző és közgazdász hangoztatja, hogy ez a válság nemcsak politikai, hanem társadalmi következményekkel is járhat. Az energiaárak emelkedése miatt az emberek közvetlenül érzik a hatásokat, és ez feszültséget okozhat a kormányok iránti bizalom elvesztésével kapcsolatban. A kérdés, hogy vajon ki fogja viselni a politikai következményeket, és hogyan reagálnak majd a különböző államok a közvélemény nyomására.