A magyar gyógyszertári szektor az elmúlt évben jelentős változásokon ment keresztül, számos pozitív és negatív fejleménnyel. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) legfrissebb adatai szerint 2024-ben először emelkedett a gyógyszertárak száma a korábbi évek negatív trendje után; decemberre a gyógyszertárak száma elérte a 2900-at, ami 28 darabbal több, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor a részletesebb elemzés árnyalja a helyzetet: míg a közforgalmú gyógyszertárak száma csökkent, a fiókgyógyszertárak száma 35 darabbal nőtt, így számuk 2024 végére elérte a 647-et. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 45-50 ezer lakos számára vált elérhetővé a gyógyszerellátás olyan településeken, ahol korábban nem volt megoldott.

A forgalmi adatok is biztatónak számítanak, 2024-ben minden termékkategóriában növekedés volt tapasztalható. A vényköteles termékek esetében körülbelül 9%-os, OTC-termékeknél 7%-os, más termékeknél pedig 6%-os növekedés volt. Viszont a dobozszámot tekintve vegyes a kép: miközben a vényköteles készítményeknél 2%-os emelkedés mutatkozott, az OTC-termékeknél 2%-os csökkenés volt és egyéb termékek esetén stagnálás következett be.

A gyógyszertárak jövője azonban kérdéses a kormány új tervei miatt. Az elmúlt másfél évben olyan kormányzati elképzelések láttak napvilágot, amelyek radikálisan megváltoztathatják a lakossági gyógyszerellátást. Ezek közé tartozik az intézeti gyógyszertárak kiszervezése, párhuzamos gyógyszerellátási rendszerek kialakítása, valamint a gyógyszerautomaták bevezetése. Az intézmények számára a kiszervezés azt jelentheti, hogy a közforgalmú gyógyszertárak elveszítik versenyelőnyüket a lakosság ellátásában.

Szakmai körökben aggasztó, hogy a kormányzati tervekről kevés részletes információ áll rendelkezésre, és gyakran figyelmen kívül hagyják a szakmai véleményeket a döntéshozatal során. A tervezett kezdeményezések összességében csökkenthetik a gyógyszertárak pozícióit, ami negatívan befolyásolhatja a gyógyszerellátási és betegellátási rendszert.

A szakma különösen aggódik a gyógyszerészi munka kiüresedése miatt is; a technológiai fejlődés, mint például az online gyógyszerforgalmazás, a jövő gyógyszerellátási modelljeit formálhatja, és ez a gyógyszertárak, valamint a gyógyszerészek presztízsének csökkenéséhez vezethet.

Ezen kihívások mellett a gyógyszeripar folyamatosan küzd munkaerőhiánnyal is: a HGYSZ felmérése szerint az elmúlt évben a gyógyszertárak 39%-ának jelentkezett munkaerőhiány, amelynek kezelése sok esetben nem sikerült. A szakasszisztensi és asszisztensi képzés átalakítása, valamint a fiatalok igényeihez való alkalmazkodás kiemelt fontosságú.

A gyógyszertárvezetők körében végzett kutatások szerint a szabályozási környezet átalakítása elengedhetetlen a gyógyszertárak versenyképessége érdekében. A megkérdezettek többsége szeretné, ha a gyógyszertárak hasonló versenyfeltételekkel működhetnének, mint a drogériák és hipermarketek.

Összességében tehát a hazai gyógyszerellátás, habár stabil alapokon nyugszik, számos strukturális kihívással néz szembe, amelyek megoldása komplex gazdasági és politikai intézkedéseket igényel. A jövőbeni kihívások és a kormányzati tervek miatt a szakma és a lakosság gyógyszerellátása egyaránt kockázatnak van kitéve.