A DANA nevű hidegcsepp-jelenség visszatérő vendég az Ibériai-félszigeten, és az idei év különösen szélsőséges időjárási eseményeket hozott, melyek tragédiához vezettek Valencia tartományban. A katasztrófa már több mint kétszáz halálos áldozatot követelt, mivel mindössze néhány nap alatt ötszáz milliméternyi csapadék hullott, aminek következtében súlyos árvizek alakultak ki.

Mi az a hidegcsepp?

Szabó Péter, az ELTE Meteorológia Tanszékének doktorandusz hallgatója, megmagyarázta, hogy a hidegcseppek akkor jönnek létre, amikor a gyors, magasban futó áramlás (az úgynevezett jet stream) meggyengül és hullámzásba kezd. Eközben a hideg légtömeg leválik a sarki frontról, és önálló életre kel egy magasabb légköri szinten, körülbelül 5-6 kilométer magasságban. Ez az instabilitás heves esőzésekhez és zivatarokhoz vezet.

Rossz hír, hogy a hidegcseppek nemcsak Spanyolországban, hanem máshol is kialakulhatnak. Azonban a Földközi-tenger környékén okozzák a legsúlyosabb katasztrófákat, mivel a melegebb és párásabb időjárási viszonyok kedvezőbb feltételeket biztosítanak az ilyen jellegű heves esőzésekhez. A szakértők megjegyzik, hogy a magyarországi hidegcseppek általában nem járnak olyan szélsőséges áradásokkal, mint a Földközi-tenger környékén, de mégis okozhatnak árvizeket, főleg dombos vagy hegyvidéki területeken.

A klímaváltozás szerepe

Szabó szerint a klímaváltozás hatására Közép-Európában is gyakrabban és intenzívebben jelentkezhetnek hidegcseppek. A melegedő légkör több nedvességet képes megtartani, ami emelkedett csapadékintezitást eredményez. Ezenkívül a légáramlások egyre hullámzóbbá válnak, mivel a sarkkörök területe jobban melegszik.

Ezek a változások a jövőben lassabb mozgású és hosszabb ideig elidőző időjárási rendszereket hozhatnak, ami fokozott árvízi kockázatot jelenthet Közép-Európa vízgyűjtő területein. Az idei őszi csapadékok is arra mutattak rá, hogy a hidegcseppek és a klímaváltozás hatása nem játék.

A DANA idei tombolásának okai között szerepel a klímaváltozás, amely a Földközi-tenger hőmérsékletének emelkedésével, valamint a melegebb és nedvesebb légkörrel összefüggésben áll. A Live Science jelentése szerint a Földközi-tenger vize Valencia környékén idén 22 fokos volt, ami egy fokkal magasabb a megszokott hőmérsékletnél. Ez a hőmérsékletbeli eltérés elegendő volt ahhoz, hogy katalizátorként működjön a kialakuló viharrendszer számára. Ezen apró eltérések drámai következményekkel járhatnak, hiszen a természet folyamatai nagyon érzékenyek még a minimális hőmérséklet-változásokra is. A szakértők aggódnak, hogy hasonlóan szélsőséges események a jövőben is várhatóak lesznek.