Fokozott aggodalom övezi a magyar közlekedési politikát, miután Vitészy Dávid, a közlekedési szakember, éles kritikát fogalmazott meg a kormány repülőtérhez köthető fejlesztési terveiről. "Az első számú prioritás az út megépítése. [...] Ha megépül az út, kérdés, hogy a vasútra mennyi és milyen szükség lesz. Jelenleg kizárólag az útra van pénz, míg a vasútfejlesztésre egy fillér sem” – idézi őt Lázár János építési és közlekedési miniszterrel folytatott beszélgetéséből az index.hu.

Vitészy Dávid véleménye szerint alapvetően elhibázott döntés, hogy a kormány elsődlegesen a repülőtéri gyorsforgalmi útra összpontosít, hiszen a budapesti repülőtér vasúti összeköttetése egyre sürgetőbbé válik. Szomszédos országok, mint például Bukarest, Sofia és Prága már régóta biztosítanak közvetlen vasúti kapcsolatokat a repülőterekhez, Budapest viszont lassan egyedülállóvá válik az ilyen elmaradottsága miatt.

A kormány eddig nem mutatott előrelépést a repülőtér vasúti fővonalának bekötésében, holott a tervek készen állnak, az építési engedélyek már érvényesek. Vitészy Dávid hangsúlyozza, hogy az autós forgalom növekedésével és a budapesti belváros állapotának romlásával, a vasútfejlesztés elengedhetetlenné vált. Jelenlegi helyzet szerint a gyorsforgalmi út bővítése csupán a 4-es út agglomerációs forgalmát növelné, ami tovább terhelné a fővárost.

A szakember rámutatott arra is, hogy amennyiben a repülőtéri vasúti fővonal kiépülne, úgy az ingázó vonatok jelzési gyakorisága 15 percre csökkenne, így versenyképes alternatívát kínálna a város melletti ingázóknak. Jelenleg azonban a vonatfejlesztés mellőzésével az autós forgalom folyamatosan nő, aminek következtében az idősebb városi részek, mint például az Üllői út, egyre inkább túlterhelődnek.

Eközben a kormány szerint a repülőtér elérését szolgáló úttal kapcsolatos problémák már a külföldi látogatók előtt is szemet szúrnak, ami a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének átfogó fejlesztését sürgeti. A tervezett fejlesztés Budapest határától a Market Center csomópontjáig terjedne, amely során nemcsak az úti infrastruktúra javítása, hanem a közlekedési kapcsolatok szélesítése, gyalogos- és kerékpáros lehetőségek bővítése is cél.

A felújítások várható kezdete 2026-ra tehető, és a teljes beruházás hátralevő ideje 3,5-5 év között várható, legkorábban 2030-ban adhatnák át az új utakat a forgalomnak. Ha a vaskárlit is megépítik, Budapest tehát az autók helyett a vasút révén válhat vonzóbbá, ami nemcsak a főváros, hanem az ország érdekeit is megtestesíti.

Vitészy Dávid hangsúlyozza: "A középület megépítéséhez szükséges forrást sokkal jobban el kellene költeni a közlekedési hálózatra, hiszen a tömegközlekedés integrálása sokkal hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás a jövő közlekedésében."