Az Európai Bizottság szerdán közzétette iránymutatásait, amelyek célja, hogy felkészítse a tagállamok lakosságát a háztartások 72 órás önellátására. Az ajánlás szerint a polgárok számára elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerekkel, zsebtelepekkel, elektromos áramforrásokkal és piperecikkekkel, hogy bármilyen vészhelyzet első napjait segítség nélkül átvészelhessék.

Az uniós bizottság nemcsak a magánszemélyeknek javasolja a vészhelyzeti készletek felhalmozását, hanem a tagállamoknak is javasolják, hogy gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszereket és energiát raktározzanak, valamint minimalizálják a vízellátást biztosító rendszerekkel kapcsolatos kockázatokat is. A stratégia részeként az Európai Bizottság javasolja, hogy minden tagállam évente szervezzen vészhelyzeti gyakorlatokat, hogy a lakosság és a vállalkozások tudatosítani tudják a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fontosságát.

Hadja Lahbib, a válságkezelésért felelős uniós biztos a javaslat brüsszeli bejelentésekor hangsúlyozta: az Európai Unió egyre összetettebb válságokkal és kihívásokkal néz szembe, ezért szükség van az iránymutatásokra, hogy támogassák a tagállamokat és javítsák Európa képességét az újonnan megjelenő fenyegetések kezelésére. „A béke és stabilitás már nem garantált. Európa felkészültsége a fegyveres erőszakkal szemben komoly kihívásokat jelenthet a jövőben” - mondta.

A geopolitikai feszültségek növekedése, a hibrid és kiberbiztonsági fenyegetések, az információk manipulációja, a külföldi beavatkozások és a klímaváltozás hatásai mind arra figyelmeztetnek, hogy az EU-nak készülten kell állnia. Lahbib kijelentette, hogy az EU nem engedheti meg magának a tétlenkedést, hiszen a polgárok, a demokrácia és a mindennapi élet védelme kulcsfontosságú feladat.

A stratégia harminc intézkedést és egy részletes cselekvési tervet tartalmaz a vészhelyzetek kezelésére. A hangsúly az alapvető infrastruktúrák védelmén van, beleértve az energiahálózatokat, a banki tranzakciókat érintő folyamatos kibertámadásokat, a tenger alatti kommunikációs kábelek és energiahordozók szabotázsát, valamint álhírek terjesztésének eseteit. A bizottság egy uniós szintű vészhelyzeti központ létrehozását is javasolja, hogy javítsa a válságkezelés koordinációját.

A javasolt intézkedések között szerepel a polgári és katonai együttműködés erősítése a tagállamok között, rendszeres uniós szintű felkészülési gyakorlatok révén, beleértve a fegyveres erőket, a polgári védelmet, a rendőrséget és az egészségügyi dolgozókat is. A jövőbeli kockázatok és fenyegetések alapos értékelésén alapuló rendszer kidolgozása segíteni fog a természeti katasztrófák és hibrid fenyegetések megelőzésében.

A stratégia célja, hogy elősegítse a felkészültség előrelátó megközelítését, lehetővé téve, hogy az EU biztonságosabb és ellenállóbb kontinenssé váljon, így jobban felkészülve a 21. század kihívásaira.