Hiába hungarikum az akácméz, a méhészek számára a helyzet tragikus. A kaposvári méhész találkozó szakmai előadásain világossá vált, hogy a magyar méztermelők közül sokan hatalmas gondokkal küzdenek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter, elmondta, hogy "soha nem látott mélyponton van a méhészet jövedelemteremtő szintje". Az infláció az elmúlt három évben megduplázódott, míg a méz nagybani ára megfeleződött, így a méhészek duplán érzékelik a nehézségeket.

A szakma számára komoly kihívás, hogy az akácméz különösen nehezen értékesíthető, hiszen a legdrágább mézek közé tartozik. Sok termelőnél tonnaszám áll a korábbi évekből megmaradt méz, ami azt jelenti, hogy a vásárlók az alacsonyabb árakat célozzák meg. A termelők próbálják közvetlenül értékesíteni a termékeiket, és olyan mézeket állítanak elő, amelyek további értékkel bírnak, például organikus vagy különleges ízekkel.

Az iparágat jól ismerő szakértők pesszimista jóslatai szerint a termelők akár kétharmada is tönkremehet. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat: ha kevesebb méhész lesz a piacon, az a beporzók számának csökkenéséhez vezet, ami az egész ökoszisztémára nézve kedvezőtlen hatással lesz. Az akácméz iránti kereslet és a másféle mézek ára is emelkedhet, így azok számára is, akik most drágállják a terméket. Ha a méhészek tönkremennek, az nemcsak a méztermelésre, hanem a mezőgazdaságra és a környezetre is komoly következményekkel járhat.