A méhészet jövedelemtermelő szintje soha nem látott mélyponton van, és nem csak a korábbi nehézségek miatt. Az infláció három év alatt duplájára nőtt, míg a méz nagybani ára megfeleződött, így a helyzet igencsak aggasztó. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke hangsúlyozta a Sonline tudósítása szerint, hogy a méhészek két ellentétes irányú nyomás alatt állnak.

Horváth Zsolt, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke arra figyelmeztetett, hogy a szektor számos problémával küzd, de legfőképpen az értékesítés kihívásaival. Az akácméz, hiába hungarikum, rendkívül nehezen értékesíthető, hiszen a vásárlók árérzékenysége miatt a legdrágább termékek között található. Emellett a méhészek a termelési ár feléért adják el a méztermékeiket, ami miatt sokak raktárában tonnaszám áll az eladatlan méz.

Sok méhész próbálkozik a közvetlen értékesítéssel, vagy nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításával, de ez senkinek sem könnyű. A pessimista becslések szerint akár a méhészek kétharmada is feladhatja, ha a piaci feltételek nem javulnak. Ez senkinek sem érdeke, hiszen ha csökken a méhészek száma, az a beporzók csökkenésével is jár, amely végső soron mindenki számára érezhető következményekkel jár, beleértve azokat is, akik talán drágának tartják az akácmézet.

Dicséretes lépés, hogy az Agrárminisztérium a beérkező kihívások miatt megduplázta a méhészeti támogatások összegét, amely így jövedelmezőbbé teheti a méhészkedést. Évente 30 euróra, azaz mintegy 12 500 forintra lehet számítani méhcsaládonként, és a termelők január 27-től kezdve nyújthatják be a kérelmeiket. De vajon elegendő lesz ez a támogatás a méhészek helyzetének javítására, vagy még nagyobb problémákkal kell szembenézniük a közeljövőben?