Az utóbbi évtizedekben számos elmélet látott napvilágot Stonehenge építésének céljáról, köztük olyanok is, amelyek komoly vitákat váltottak ki a tudományos közösségben. A korábbi feltételezések most megkérdőjeleződtek, és helyettük új teóriák kerültek a középpontba. Az egyik legfrissebb felfedezés azt sugallja, hogy Stonehenge valójában egy kudarcos projekt volt a Brit-szigeteken.

De mi is volt az igazi célja ennek a monumentális építménynek?

A kutatók úgy vélik, hogy a monumentum elkészítése politikai okokból történt. Stonehenge megépítésekor hatalmas népességváltozás zajlott a Brit-szigeteken. Az őslakos közösségek a folyamatosan érkező új népcsoportok által folyamatosan csökkentek, ami feszültségeket szült a társadalomban. A neolitikus őslakók egy új, fejlettebb kultúrával néztek szembe, amely a kerék és fejlett fémmegmunkálási technikák birtokában volt.

A Stonehenge tehát egy lehetett arra, hogy egyesítse az őslakos törzseket, egyfajta legitimációs válaszként azok számára, akik a társadalmi válságot próbálták kezelni. A kutatók szerint azonban a projekt nem érte el célját, hiszen az őslakos népességet folyamatosan kiszorították az újonnan érkezett csoportok.

Egy másik elmélet azt állítja, hogy Stonehenge egy olyan központi hely lehetett, amely különböző közösségeket vonzott, mivel köveit távoli és különböző vidékekről származó anyagokból állították össze. Ez egyfajta egyesítő emlékmű szerepével bírhatott a középkorban, amely a különböző törzsek közti szorosabb kapcsolatok kialakítását segítette elő.

Ráadásként a legújabb kutatások azt is felvetik, hogy Stonehenge nem csupán vallási célokat szolgált, hanem jelentős társadalmi funkciókkal is bírhatott, mint például a kereskedelem, a politikai kapcsolatok és a közösségi események helyszíne. E felfedezések új szemléletet adhatnak Stonehenge történeti jelentőségéhez és funkciójához.