2025 szeptemberétől drámai mértékben csökken az állami finanszírozású helyek száma a magyar egyetemeken, ami komoly hatással lehet a fiatalok jövőjére. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán közzétett adatok szerint, minden egyetem esetében két felsőoktatási intézményt számítanak le, így kevesebb diák tanulását finanszírozza majd az állam.

Meglepő módon a legnagyobb csökkenés a Budapesti Corvinus Egyetemet (48%), az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (19%) és a Budapesti Gazdasági Egyetemet (14%) érinti. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem viszont a helyek számának növekedésével (11% és 3%) fognak továbbra is előrehaladni.

Ez a lépés nem csupán az egyetemek belső dinamikájára lesz hatással, hanem a magyar tudományos élet és az innováció terjedésére is. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma rámutatott, hogy a demográfiai trendeket figyelembe véve, a 25-34 éves korosztályban a diplomás fiatalok aránya a második legalacsonyabb az Európai Unióban, így a jövő generációi veszélybe kerülnek.

A szakmai közvélemény véleménye alapján a kormány tulajdonképpen egyfajta visszavonulót fúj a felsőoktatás területén, ezzel nemcsak a felsőoktatás, hanem más létfontosságú szektorok, mint az egészségügy és a szociális ellátás is érintettek. A csökkentett helyek miatt sok fiatal nemcsak hogy kizáródik a felsőoktatásból, de eladósodhatnak az önköltséges képzés miatt is.

A tandíjak és a megélhetési költségek növekedése a családokat is sújtja, de a nem megfelelően képzett fiatalok hiánya a munkaerőpiacot is negatívan fogja érinteni. Az új intézkedések hatására, nemcsak a szakmai utánpótlás válhat kétségessé, hanem a jövő innovatív potenciálja is veszélyben forog.

Figyelmeztetnek, hogy ha a kormány nem lép a helyzet orvoslására, Magyarország pályája egyre inkább a visszafejlődés irányába haladhat, ami az ország fejlődését és a jólétet is jelentősen befolyásolja.