Az Európai Űrügynökség (ESA) legfrissebb becslései szerint jelenleg több mint 1,2 millió 1 centiméternél nagyobb, és több mint 50 000 10 centiméternél nagyobb űrbeli tárgy kering a Föld körül.

Ezekből a keringő objektumok közül mindössze 40 000-et követnek nyomon egyedileg a megfigyelőrendszerek. Az elmúlt évben ez a szám 8%-kal emelkedett, részben a Kínai Long March 6A rakéta augusztusi felrobbanása miatt, amely a legutóbbi évtized egyik legsúlyosabb űrszemét-generáló eseménye volt.

A kis méretű, de nagy sebességű űrszemét jelentős pusztítást okozhat, hiszen óránként több tízezer kilométeres sebességgel mozognak az űrben. Tiago Soares, az ESA szakértője nyilatkozta: "Egy egycentiméteres törmelékdarab annyi energiával bír, mint egy kézigránát."

2009-ben egy orosz Cosmos műhold ütközött egy Iridium műholddal, ami körülbelül 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb törmeléket eredményezett. Az ilyen események felvetik a rémségek rémének, a Kessler-effektusnak a lehetőségét, amelyben egy kezdeti ütközés újabb ütközések láncreakciót indíthat el, így még több darabot termelve az űrben.

Ez a helyzet nem elhanyagolható, különösen abban a világban, ahol a műholdak egyre fontosabb szerepet játszanak az emberiség életében. Az ESA igazgatója, Josef Aschbacher hangsúlyozta: „Mindennapi életünkben függünk a műholdaktól, a navigációtól a telekommunikáción át a szolgáltatásokig, beleértve a Föld megfigyelését, valamint a védelmet és biztonságot is.”

2025-ös adatok szerint naponta átlagosan több mint három nagyobb űrszemét - köztük elavult műholdak és használt rakétatörzsek - lép be újra a légkörbe. Egyes államok, mint például Oroszország és India, fegyvertesztek során szándékosan hoztak létre több ezer törmelékdarabot.

Vishnu Reddy, az Arizonai Egyetem Föld- és Űrtudományi kutatója figyelmeztetett, hogy a Kessler-effektus bekövetkezése egyre valószínűbb: „Még nem tartunk ott, de nagyon gyorsan közeledünk a helyzethez. A vita arról folyik, hogy mikor következik be - öt, tíz vagy tizenöt év múlva.”

A megoldás még nem közelít, hiszen a legelső űrszemét-eltakarítási kísérletet három év múlva tervezik végrehajtani. A svájci ClearSpace cég az ESA finanszírozásával 2028-ra tervezi a ClearSpace-1 küldetést, amely célja egyetlen, bőröndméretű ESA 'PROBA-1' műhold megragadása. A küldetés során egy személyzet nélküli, autonóm jármű egy 'űrkarmot' fog használni a műhold elfogására, majd mindkét eszköz a Föld légkörében fog megsemmisülni.

A világűr tisztítása kiemelt fontosságú, hiszen egy véletlen ütközés is óriási következményekkel járhat, ami végső soron hatással lehet a globális kommunikációs rendszerekre és a napjaink életminőségére. Éppen ezért sürgős intézkedésekre van szükség az űrszemét csökkentésének érdekében!