A múlt hét vasárnapján, hajnali kettőkor három órára állították előre az órákat, ezzel életbe lépett a nyári időszámítás. Ez az évente kétszer megvalósuló időeltolás nem csupán a nappali világítást módosítja, hanem jelentős hatással van a közlekedési menetrendekre is, mind belföldi, mind nemzetközi szinten.

A budapesti közlekedésben a hajnali két óra előtti és három óra utáni járatokra kellett különös figyelmet fordítani. Az éjszakai járatok közül a 2:00 és 2:59 közötti indulások elmaradtak, és hajnali két óra és négy óra között a közterületi kijelzők sem működtek. Ez a helyi közlekedésben okozott zűrzavart, és sokan panaszkodtak a késlekedésekről.

A MÁV tájékoztatása szerint a belföldi vasúti forgalmat is érintette az óraátállítás, többek között a Budapest-Esztergom, a Budapest-Székesfehérvár és a Budapest-Vác-Szob vonalakat. Ráadásul a nyári időszámítás hatással volt a nemzetközi vonatok menetrendjére is, ami kihatott a Magyarországra érkező járatok esetében is. A szombaton induló éjszakai nemzetközi vonatok több mint egy órás késéssel érkeztek meg, míg a vasárnap hajnalban érkező vonatok esetében 20-60 perces késésekre lehetett számítani.

A Volánbusz járatainak menetrendjében is fellelhetőek voltak a változások, különösen a Budapest és Érd, valamint a Kiskunhalas térségében közlekedő járatok esetében. Érdekes módon a HÉV-járatokra nem volt hatással az óraátállítás, mivel azok ebben az időben nem üzemeltek.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon 1980 óta alkalmazzák a téli-nyári időszámítást, eredetileg energiatakarékossági okok miatt vezették be. Azonban sokan úgy érzik, hogy a jelenlegi rendszer inkább csak kellemetlenséget okoz, mintsem valódi előnyöket nyújt. Megoszlanak a vélemények arról is, hogy szükséges-e a nyári időszámítás fenntartása egy olyan világban, ahol a technológia lehetővé teszi, hogy valós időben alkalmazkodjunk a fényviszonyokhoz. A viták folytatódnak, miközben a tavaszi napéjegyenlőség már a sarkon van!