Világ

Vásárlási bojkottot hirdetett a török ellenzék, Mesut Özil is megszólalt

2025-04-02

Szerző: Máté

Két héttel ezelőtti letartóztatása óta a török ellenzéki politikai táj folyamata felgyorsult, miután a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) bojkottot hirdetett. A CHP arra kéri híveit, hogy ne vásároljanak olyan boltokban, valamint ne igénybe vegyenek szolgáltatásokat olyan vállalatoktól, amelyek a Recep Tayyip Erdogan elnök kormányához köthetők. A szerdai nap folyamán a bojkott felhívása a közösségi médiában is széles körben elterjedt.

Számos bolt nyitva sem volt szerdán, ezzel is kifejezve szolidaritásukat azokkal, akik úgy vélik, hogy a volt isztambuli főpolgármester elleni korrupciós vádak politikai indíttatásúak, és céljuk az ellenzék választási esélyeinek ellehetetlenítése.

Ekrem Imamoglu a jelenlegi elnök legnagyobb riválisának számít, ugyanakkor az elnökválasztásokra 2028-ig még várni kell.

A török ügyészség kedden vizsgálatot indított a bojkottot meghirdetők ellen. A kormány több tagja is éles kritikával illette az ellenzéki akciót, állítva, hogy a felhívás "szabotázs-kísérlet". Ömer Bolat kereskedelmi miniszter figyelmeztetett, hogy a bojkott veszélyezteti a gazdasági stabilitást, míg Cevdet Yilmaz alelnök úgy vélte, hogy a bojkott eleve kudarcra van ítélve, és zavarhatja a társadalmi összhangot.

Mesut Özil, a német futballvilág 2023-as visszavonult bajnoka is hozzászólt a témához, bírált a bojkottot, és az emberek társadalmi összefogására szólított fel, arra kérve a közönséget, ne ártsanak az üzleteknek.

Imamoglu őrizetbe vétele óta a török nagyvárosokban naponta demonstrálnak a tüntetők. Özgür Özel, a CHP elnöke a múlt hét végén bejelentette, hogy petíciót indítanak elnökjelöltjük szabadon engedéséért, valamint elnökválasztások előrehozatalát követelik. A párt vezetősége közölte, hogy addig folytatják a tömeges demonstrációkat, amíg követeléseik nem teljesülnek.

A helyzet feszültsége a török politikai környezetben fokozódik, és a jövőbeni választások tétje most még inkább hangsúlyossá vált. A nemzetközi közösség figyelmét is felkeltették a fejlemények, hiszen a demokratikus intézmények védelmében fontos, hogy a szabad véleménynyilvánítást és a politikai pluralizmust megőrizzék Törökországban.