
Úttörő szegedi kutatás: diszkólámpáként jelzik a testben a mérgeket az arany nanoszenzorok
2025-03-07
Szerző: Luca
Különleges, nemesfém alapú nanoszerkezetek kifejlesztésén dolgozik Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője. Az ő kutatási eredményei alapján ezek az aranyatomokból felépülő nanoszerkezetek különleges optikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és komoly szerepet tölthetnek be a jövő orvoslásában.
A kutatás során Csapó Edit több éve kezdett el foglalkozni a kisméretű, 0,5–2 nanométer közötti arany nanoszerkezetekkel, amelyek Magyarországon eddig még sosem kerültek ilyen mélységű vizsgálat alá. Az e méretosztályba tartozó aranyatomok felfedezése lehetővé teszi új típusú orvosi diagnosztikai módszerek kifejlesztését. Az extrém méretcsökkenés következtében megfigyelhető, hogy a kis csoportokba összegyűjtött aranyatomok ultraibolya fényben fluoreszkálni kezdenek.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a fluoreszkáló nanorendszerek könnyű előállításán dolgoznak, és már sikerült kék, sárga, zöld és piros fényt kibocsátó UV-érzékeny nanoszenzorokat kifejleszteniük. Ezek a nanoszenzorok különböző orvosi alkalmazásokra is alkalmasak; például képesek kimutatni a mérgeket a vérből vagy az agyvízből, lehetővé téve a betegségekre utaló fehérjék és anyagok azonosítását.
Képzeljük el ezeket a miniatűr szenzorokat, mint kis világító diszkólámpákat! „Ha kölcsönhatásba lépnek valamilyen célszerkezettel, három dolog történhet: vagy kialszik a fényük, vagy még jobban világítanak, vagy pedig megváltozik a színük” – foglalta össze a nanorenszerek működési elvét Csapó Edit. A kutatás során a fluoreszcens fény kudarcának kiiktatására fókuszálnak.
A kutatók már készítettek olyan szenzort, amely a vízben lévő vas szennyeződéseit tudja jelezni. További fejlesztéseik lehetővé teszik a gerincvelői folyadékból olyan molekulák kimutatását, amelyek az Alzheimer-kór vagy a szklerózis multiplex kialakulására figyelmeztethetnek. A jövőbeni cél egy olyan aranyozott szenzorkészlet megalkotása, amellyel minden potenciális molekulát, fehérjét az aranyatomokhoz lehet kötni, így teljes diagnosztikát végezhetünk egy adott vér- vagy folyadékmintán.
Ez a kutatás tehát nem csupán tudományos eredményeket hoz, hanem komoly előrelépést jelenthet a jövő orvosi diagnosztikájában, amit a nemzetközi tudományos közösség figyelemmel kísér. Csapó Edit munkásságáról bővebben az MTA hivatalos weboldalán lehet olvasni.