2024 kiemelkedő év volt, nemcsak a világpolitikai események, hanem a tudomány és technológia területén is, ahol több forradalmi eredmény született. Említhetjük az őrkutatás legnagyobb lépéseit: Amerika több mint ötven év után visszatért a Holdra, a SpaceX pedig sikeresen elkapta a Starship rakétáját a kilövőállásnál. Továbbá egy új űrszonda indult útnak, hogy a Jupiter egyik holdján kutassa az élet feltételeit, míg a Polaris Dawn küldetése a legambiciózusabb űrprogramok között volt a közelmúltban.

A tudomány világában számos új gyógyszer látott napvilágot, amelyek várhatóan jelentős előrelépést jelentenek az AIDS, a rák és a skizofrénia kezelésében. A szema-glutid nevű vegyület, amelyet eredetileg cukorbetegek számára fejlesztettek ki, új reményeket vetít előre a fogyás terén is. Mindeközben a Covid-19, a majomhimlő és a madárinfluenza továbbra is komoly fenyegetést jelent, és egyre több vulkán kezd aktívvá válni a világban.

Sajtóhírek szerint a magyar tudósok is kiemelkedő sikereket értek el: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által összegyűjtött legfontosabb hazai kutatások között szerepeltek a fehérje-kölcsönhatások terén tett felfedezések. A Természettudományi Kutatóközpont és a HUN-REN-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportja ugyanis új módszert talált a betegségek következtében sérült fehérjehálók kijavítására, amit az Angewandte Chemie rangos folyóirat is méltatott.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szintén jelentős előrelépést tett az agykérgi gátló idegsejtek legpontosabb modelljének kidolgozásával. Ez a modell a jövőbeli fiziológiai kísérletek nyújtotta adatok integrálására is alkalmas lesz, ezzel segítve a hippokampusz szerepének megértését a tanulásban és a memóriában.

A hagyományos antibiotikumok ellenálló mikroorganizmusok miatt növekvő veszélyeket újdonságként jelentettek be, amelyre innovatív megoldások keresése szükséges. A Természettudományi Kutatóközpont kutatói a Nature Communications folyóiratban közölt tanulmányukban egy olyan peptidalapú antibiotikum terveit fogalmazták meg, amely szelektíven zajlik a baktériumsejtekhez kötődve, in situ aktiválódva.

A budapesti ivóvíz biztonságát elemezve a kutatók megállapították, hogy a jövő huszonnégy-harminc évben nem várható veszély a víz mennyiségének vagy minőségének csökkenésére, köszönhetően a vízkezelési rendszerek hatékonyságának.

A Gaia űrtávcső megfigyelései során a kutatók egy új fekete lyukra bukkantak a Sas csillagképben, amely 33 naptömegű és kevesebb mint kétezer fényévre található a Földtől. Ez a Tejútban az ismert legnagyobb fekete lyuk, amely új kihívásokat jelent a csillagászat számára az óriáscsillagok fejlődésének megértésében.

A soproni kutatók átfogó adatokat gyűjtöttek az El Niño-Déli Oszcilláció hatásairól, amelyek szerint a Föld északi féltekéjén a villámtevékenység megnövekedhet a melegebb fázisok idején, amely Magyarországon is különböző időjárási jelenségeket okozhat.

A Balaton vízhőmérsékletének emelkedéséről is újabb adatok érkeztek, megfigyelve, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős, akár 2 Celsius-fokos emelkedés következett be, amely a jövőbeli környezeti és turisztikai stratégiák tervezésére is hatással lehet.

A globális felmelegedés hatásait a rovarpopulációkra is kiterjesztették, ahol a magas hőmérsékletek csökkenthetik a beporzók, például a poszméhek szaglási képességeit.

Ezen tudományos eredmények egy olyan időszakot jeleznek, amikor Magyarország nemcsak a nemzeti, hanem a nemzetközi tudományos közösség szempontjából is fontos szereplővé válik. A hazai kutatások és felfedezések új reményeket és kihívásokat hoznak a közeljövőben.